A brit nemzeti archívum dokumentumaiból kiderül, hogy az 1996-ban frissen kinevezett miniszterelnök hajlandó lett volna a szíriaiakkal a „földet a békéért” elv alapján megállapodni.
Újonnan előkerült, 1990-es évekből származó dokumentumokból kiderül, hogy Benjamin Netanjahu hajlandó lett volna kivonulni a Golán-fennsíkról a Szíriával kötött békeszerződésért cserébe – jelentette egy katari lap hétfőn.
A katari székhelyű Al-Arabi Al-Jadid szerint a brit nemzeti archívumból származó feljegyzések új fényt vetnek az 1995 és 1997 között zajló, amerikai közvetítéssel folytatott béketárgyalásokra. A dokumentumokból kiderül, hogy mindkét fél hajlandó volt engedményeket tenni a megállapodás elérése érdekében, beleértve azt is, hogy Izrael hajlandó volt visszavonulni a vitatott területekről.
A dokumentum szerint Malcolm Rifkind angol külügyminiszter jelezte, hogy a tárgyalásokat a „földet a békéért” alapon kell lefolytatni, és vizsgálták Izrael akkori miniszterelnökének hajlandóságát, hogy a tárgyalásokat ezen elvek szem előtt tartásával folytassák le.
Dennis Ross, Bill Clinton amerikai elnök volt közel-keleti koordinátora szerint nem volt hivatalos megállapodás az országok között, de elég közel álltak egymáshoz. „Lényegében néhány száz méteren belül voltunk”.
Ross szerint voltak elhúzódó nézeteltérések a biztonsági intézkedésekkel és Izrael kivonulásának ütemezésével kapcsolatban, és ”különböző kreatív formulákat találhattunk volna ki”.
Emellett az akkori szíriai elnök, Háfez al-Aszad ragaszkodott ahhoz, hogy bármilyen békemegállapodásnak ki kell terjednie Libanonra is, ami az izraeli fél számára egy másik vitás pontot jelentett. Ennek ellenére Netanjahu hajlandó volt találkozni „bármikor és bárhol”, hogy a tárgyalások előrehaladjanak.
Az erőfeszítések végül kudarcba fulladtak, mivel Szíria ott akarta folytatni a tárgyalásokat, ahol korábban abbahagyták, Izrael pedig új ötletekkel állt elő, amelyek már nem tartalmazták a Golán-fennsíkról való kivonulást.
Ross hozzátette:
„Egy béketárgyalás ma nem lenne megvalósítható, mivel Bassár el-Aszad mély kapcsolatokat ápol Iránnal és a Hezbollahhal is”.