Ha békét lehetett teremteni Izrael és több arab ország között, akkor ez Ukrajnában is lehetséges, csak ehhez a kommunikációs csatornák újranyitására van szükség, párbeszédre az egymással szembenálló felek között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitáján rámutatott, hogy az elmúlt évtizedek kudarcos próbálkozásai után az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása volt az első eredményes békekezdeményezés a Közel-Keleten.
Szavai szerint ebben el kell ismerni Donald Trump volt amerikai elnök és főtanácsadója, Jared Kushner érdemeit, akik előmozdították a párbeszédet és az együttműködést Izrael és az érintett négy arab állam között, ugyanis ez elengedhetetlen volt a kapcsolatok normalizálásához.
Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a történtek lényeges tanulságot jelentenek Európa számára az ukrajnai helyzetre vonatkoztatva is.
„Mire volt szükség? Valódi vezetőre, aki elég bátor és erős volt ahhoz, hogy újranyissa a kommunikációs csatornákat az egymással súlyos konfliktusban álló felek között” – mondta.
„Amennyiben lehetséges volt Donald Trump számára, hogy békét teremtsen Izrael és több arab ország között (…), akkor Ukrajnában is lehetségesnek kell lennie a béketeremtésnek”
– fogalmazott.
„Ha nincsenek tárgyalások, akkor nem lesz béke, ha vannak tárgyalások, akkor van remény a békére”
– szögezte le, hozzátéve, hogy a háborús retorikát a béke retorikájának kellene felváltania a nemzetközi szervezetekben.
Szijjártó Péter a közel-keleti helyzettel foglalkozó ülésen kiemelte, hogy a világ számos válsággal néz szembe egyszerre az ukrajnai háború kitörése óta, ráadásul a negatív kihatások a szomszédos Magyarországon azonnal és súlyosan jelentkeznek, ezért hazánk rendkívüli módon érdekelt a békében.
Aláhúzta, hogy minél előbb véget kell vetni a regionális fegyveres konfliktusoknak, ugyanis minél több ilyen zajlik párhuzamosan, annál nagyobb a veszélye egy újabb világháború kirobbanásának.
A miniszter arról számolt be, hogy a Közel-Kelet biztonsági helyzete mindig is jelentős kihatással volt Európa biztonsági helyzetére, az instabilitás ugyanis a terrorfenyegetettség és az illegális bevándorlási hullámok erősödését eredményezi.
„Európának napjainkban különösen nincsen szüksége még egy biztonsági kihívásra, és nem is tudna vele megküzdeni” –
figyelmeztetett.
