Az új kamatláb az elmúlt tíz év legmagasabbja, de valószínűleg csak emelkedni fog: a központi bank kutatási részlege szerint a kamatláb jövőre elérheti a 3,5 százalékot az Izraelben növekvő infláció elleni küzdelem részeként.
Az Izraeli Nemzeti Bank folytatta az infláció megfékezésére irányuló agresszív monetáris politikáját azzal, hogy hétfőn 2 százalékról 2,75 százalékra emelte az irányadó hitelkamatlábat, ami az elmúlt évtizedben látott legmagasabb kamatláb.
Április óta ez már az ötödik egymást követő kamatemelés, és ez a második alkalom, hogy a bank 0,75 százalékkal emelte a kamatlábat. Az elmúlt egy év alatt végrehajtott erőteljes emelés célja az infláció leküzdése, amely augusztusban elérte a 4,6 százalékot.
A jegybank kutatási részlege átértékelte azt a becsült előrejelzését, amely szerint a kamat 2023 harmadik negyedévében eléri a 3,5 százalékot. Júliusban a bank még úgy becsülte, hogy a jövő évi kamatláb 2,75 százalék lesz.
A bank fő érve a meredek emelés mellett az, hogy a gazdaság jelenlegi állapota ezt lehetővé teszi. A monetáris bizottság közleményében megjegyezte, hogy a gazdaság gyorsuló ütemben növekszik, a munkaerőpiac feszes, ezért döntött a további kamatemelés mellett.
Amir Yaron professzor, a jegybank elnöke a bejelentés után újságírókkal tartott megbeszélésen határozott álláspontot fogalmazott meg a bank emelkedő árak elleni kampányával kapcsolatban.
„Eltökéltek vagyunk abban, hogy az inflációt visszatérítsük a céltartományba, és lépéseket teszünk ennek biztosítására”
– mondta Yaron.
Az Izraeli Nemzeti Bank éves inflációs célja 1 és 3 százalék között mozog.
„A kamatemelés folyamatának időbe telik, amíg megmutatkozik a hatása”
– mondta a kormányzó.
„A ma tett lépéseink a ‘front loading'” modellen alapulnak, ami korai kamatemeléseket jelent, viszonylag éles lépésekkel.
Megjegyezte, hogy még ha a belső kereslet befolyásolja is az inflációt, az áremelkedést elsősorban a globális fejleményekkel és az energiaválsággal kapcsolatos külső tényezők okozzák.
Yaron a gazdaság egyik kihívásaként említette a lakásárakat, mondván, hogy ez „gazdasági probléma, de egyben társadalmi kérdés is.
Figyelemmel követjük a lakhatási és bérleti költségeket. Az árak gyors ütemű emelkedése problémát jelent Izrael gazdasága és társadalma számára. Tekintettel erre, az elmúlt negyedévek pozitív fejleményeket mutattak a kínálat tekintetében, az építési engedélyek számának és az építkezések megkezdésének folyamatos növekedésével. A jelzáloghitelek költségeiben is némi mérséklődés tapasztalható.”
Az izraeli politikai válságra utalva Yaron azt mondta, hogy
ez „egy újabb kihívás, amelynek egyik hatása a közép- és hosszú távú beruházások elhalasztásában fejeződik ki. Ezek olyan beruházások, amelyek szükségesek a gazdaság növekedéséhez és a termelékenység növeléséhez az elkövetkező években”.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep bejövetele előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.
