II. Erzsébet halálhíre mélyen megrázta az Egyesült Királyságot. Bár férje Fülöp herceg tavalyi halála óta a királynő egészsége láthatóan romlott, sokan reménykedtek, hogy akárcsak édesanyja ő is eléri a 100 esztendős kort. Egy korszak zárul le vele, s ebben az új világban már valószínűleg nem lesz helye olyan hűségesen szolgáló uralkodóknak, amilyen Erzsébet királynő volt.
Erzsébet 1926 április 21-én született és 10 éves koráig királyi származása ellenére nyugodt életet élt, mert bár nagyapja volt a király, édesapja csak a második fiú volt, aki soha nem készült az uralkodói szerepre. Miután 1936-ban meghalt V. György király, az elsőszülött David VIII. Eduárdként örökölte apja koronáját. Azonban a botrányos életű férfi lemondott a trónról, hogy feleségül vehessen egy elvált amerikai nőt, Wallis Simpsont. Így örökölte meg Erzsébet édesapja, VI. György a trónt. Az apja talán soha nem tudta feldolgozni az élet eme váratlan fordulatát, és mindössze 56 esztendősen hunyt el 1952-ben. A váratlan haláleset mélyen megrázta a fiatal Erzsébetet, akinek egy év haladékot adtak a koronázásig, hogy felkészülhessen a szerepére. 1953 június 2-án került sor a koronázásra, melyet élőben közvetített a televízió.
Az Egyesült Királyság leghosszabb ideig uralkodó királynője, végigélte a 20. század jelentős eseményeit. Első miniszterelnöke Winston Churchill volt, és utolsó miniszterelnökét szeptember 6-án köszöntötte a Balmoral-kastélyban. A hagyomány szerint az uralkodó minden héten fogadta a miniszterelnököt egy audienciára, ezt azonban az utóbbi időben már leginkább telefonos beszélgetésekkel helyettesítették.
Bár a brit monarchia a 17. század vége óta nem rendelkezik valódi hatalommal, a királynő mint diplomata valószínűleg többet tett az angolok ország-imázsáért, mint bárki más.
Szerepe, ahogy Sir Walter Bagehot évszázadokkal ezelőtt megfogalmazta az volt, hogy: tanácsot adjon, bátorítson és figyelmeztessen.
Az uralkodó ugyan szerves része a brit politikai rendszernek, hiszen ő kéri fel a miniszterelnököt a kormányalakításra, az ő neve van a törvényeken, de ezek mind ceremoniális jellegű feladatok, mert igazi hatalommal nem rendelkezik.
A királynő fő funkciója a hallgatás volt, nem nyilvánított véleményt, hanem egy állandóságot jelképezett, miközben a miniszterelnökök hibákat követtek el, megbuktak, vagy éppen sikeresen teljesítették a feladatukat.
A világ vezetői a bolygó minden tájáról eljöttek hozzá, hogy tiszteletüket tegyék. Az amerikai elnökökkel való kapcsolat különösen fontos volt.
Mivel nem volt valódi hatalma, így a politikai események nem kötődtek hozzá, családja magánélete sokkal inkább hatott a róla kialakult képre. Állandó kísérője és társa Fülöp herceg volt, akivel 1947-ben kötöttek házasságot. Erzsébet 13 éves kora óta szerelmes volt Fülöpbe. A frigy nem örvendett általános népszerűségnek, és a férfi egy életen át küzdött azzal, hogy kívülállónak tekintették. A házasságnak voltak nehéz periódusai, de a herceg mindvégig felesége mellett állt. Négy gyermekük született: Károly, Anna, András és Eduárd.
A királynő kapcsolata elsőszülött fiával mindig bonyolult volt, hiszen nagy teher egy anya és fia számára a tudat, hogy az anya halála vezet a fiú sorsának beteljesedéséhez.
A királynő élete során a krízisek mindig a királyi család magánéletéhez kötődtek. Ennek oka, hogy a monarchia fenntartó ereje az uralkodó népszerűsége, hiszen a britek bármikor dönthetnének úgy, hogy nem éri meg fenntartani az ősi intézményt. A botrányok során mindig felmerült, hogy itt az ideje megszabadulni a koronától. Erzsébet sikeresen életben tartotta a monarchiát, azonban most, hogy fia fejére száll a korona az intézmény komoly válsággal nézhet szembe.
Károly házassága Diana Spencerrel, majd botrányos válásuk jelentősen csökkentette a monarchia népszerűségét. Diana hercegnő halála után először élt át Erzsébet imázsa komolyabb válságot. Az angolok úgy érezték nem mutat elég bánatot Diana halálával kapcsolatban. Végül a királynő egy ritka közvetlen beszédet intézett a néphez, és a népszerűsége lassan helyreállt.
A 21. században a királynő támogatottsága töretlen maradt, azonban a koronának tovább ártottak András herceg botrányai, valamint Harry herceg házassága és amerikai celebbé válása.
A királynő után
Már mikor a romló egészség első hírei megjelentek, szimpatizánsok jelentek meg a Buckingham-palota környékén. A BBC riporterének több nyilatkozó sírva fakadt. A ma élő britek nem is emlékeznek más uralkodóra csak Erzsébetre. Halálát sokan személyes veszteségként élik meg. A gyászt mélyíti a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, és a kontinensre árnyékot vető háború.
A királynő halálára már évek óta készült a Buckingham-palota és a brit bürokrácia, valamint a sajtó. A királyi szakértők már az első aggódó nyilatkozatokkor tisztában voltak vele, hogy közel a vég, ugyanis nagyon hasonló nyilatkozatokat adtak ki Viktória királynő halálakor is.
A temetés várhatóan egy hatalmas nemzeti esemény lesz, amihez hasonló talán utoljára Churchill halálakor volt, ami egyben a Brit Birodalom jelképes temetése is volt. A királynő alatt ez a birodalom még inkább darabokra hullott, gyarmatait elvesztette, és az Egyesült Királyság még az Európai Unióból is kilépett.
Mivel a királynő Skóciában hunyt el, a holttestet hosszú, és már évekkel ezelőtt eltervezett útvonalon szállítják Londonba, majd a szomorú menetet követően Windsorban a férje mellett fogják örök nyugalomra helyezni. A protokoll szerint már a halált követően egy nappal bejelentik Károly trónra lépését. A Guardian már évekkel ezelőtt részletes leírást készített arról, mi történik a királynő halála után. Mindent beborító fekete zászlók, harangszó, és több napon át tartó gyászünnepségek, míg el nem jön a temetés napja. A himnuszban már a királynő helyett királyra fognak áldást kérni az angolok.
A királynő még hitt abban, hogy felette egyedül Isten áll, azonban a nép, aki gyászolja már nem hisz ebben az Istenben, és nem követi azt az értékrendet, amelyben Erzsébet hitt. A hagyományok, amiket egész életében követett, egy olyan személy nélkül, aki őszintén hisz bennük gyorsan üressé és értelmetlenné válhatnak. Azonban halála nemcsak országának egy fejezetét zárja le. II. Erzsébet talán egy nap jelképe lesz annak a nyolcvan esztendőnek, ami alatt Európában nagyrészt béke honolt.
