Júda királyságának korából származó, i. e. 8-7. századi elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálem óvárosánál, Dávid városának feltáró munkálatai közben izraeli régészek – jelentette a ynet.
Mesés gazdagságról és távoli kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak az első Szentély idejéből, a zsidó királyság kettészakadása utáni, de még a babiloni fogság előtti időkből származó elefántcsonttöredékek.
Az egész világon csak néhány hasonlót találtak, és Jeruzsálemben a maga nemében az első elefántcsontdíszítést egykor bútorokba beépített fatáblaelemekben alkalmazták, amelyekbe intarziaszerűen elefántcsontdarabkákat illesztettek.
A kivételes műtárgyakat Jeruzsálem mai óvárosa mellett, a Giváti-parkoló ásatásain fedezték fel az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem régészei közös kutatásukon.
Az ókor egyik legértékesebb, az aranynál is drágább nyersanyagának tekintett elefántcsont maradványai egy Jeruzsálem hatalmának csúcspontján, az i.e. 8-7. században működő hatalmas kormányzati épület romjai közül kerültek elő.
Az első Szentély idejéből eddig csak a térség nagy királyságainak fővárosaiban bukkantak elefántcsont-díszítésekre, például Nimródban, Asszíria fővárosában, vagy Szamáriában, a kettészakadt zsidó királyság északi részének, Izraelnek a fővárosában.
Az elefántcsont használatával a régészek szerint Jeruzsálem is csatlakozik ezekhez a fővárosokhoz, megerősítve a város jelentőségét és központi szerepét a térségben, és egy sorba helyezve azt Asszíria és Izrael központjával az egykori globális közigazgatási és gazdasági rendszerben.
A Biblia többször is említi az elefántcsontot, mindig az uralkodói gazdagság jelenként.
„Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt, és bevonatta színarannyal”
– írja a Királyok Első Könyve Salamon királyról, és elefántcsont palota építésével jelzi az izraeli Akháb király vagyonát is Szamáriában (1Királyok 22:39).
Az IAA szerint hatalmas tűz pusztította el azt a lenyűgöző épületet, amelyben az elefántcsontdarabkákat megtalálták. Valószínűleg i. e. 586-ban gyulladt ki Jeruzsálem elpusztítása során, mely után babiloni fogságba vitték Izrael után Júda lakóit is.
Mintegy 1500 apró elefántcsonttöredéket találtak, melyekből újra összeállították az egykori gazdag díszítőpaneleket.
„Összeraktunk és -illesztettünk több száz darabkát, és a folyamat végén megérthettük, hogy a lelet legalább 12, egyenként mintegy 5 x 5 cm-es négyzetalakú panelt burkolt, amelyeket eredetileg beépítettek a fa bútorokba”
– mesélték a kutatók a lapnak.
Harel Shochat, a Haifai Egyetem munkatársa mikroszkópos vizsgálattal kimutatta, hogy a maradványok egy elefánt agyarához tartoztak. Ezen romok között korábban más luxuscikkeket is találtak, egy achát féldrágakőből készült pecsétet, vaníliával ízesített borral töltött kancsókat, pecsétlenyomatot.
