Az Izraelben kétnapos látogatáson tartózkodó Joe Biden amerikai elnök az izraeli 12-es hírcsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy csak „végső esetben” alkalmazna erőt Iránnal szemben, hogy megakadályozza, hogy az atomfegyverhez jusson és hangsúlyozta, hogy sokkal inkább a tárgyalásokat szeretné folytatni Iránnal.
A csatorna órákkal azelőtt készített interjút Bidennel, hogy az amerikai elnök hivatali ideje első látogatására érkezett volna a zsidó államba.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok alkalmazna-e erőszakot Irán atomprogramjának megállítására, Biden azt válaszolta, hogy „végső esetben igen”.
„Irán nem juthat atomfegyverhez”
– mondta.
Biden kifejtette, hogy szerinte miért kell feleleveníteni az Irán és a világhatalmak közötti, kudarcba fulladt 2015-ös nukleáris megállapodást, mondván, hogy „a mostani Iránnál csak egy atomfegyverekkel rendelkező Irán veszélyesebb”.
„Óriási hiba volt Donald Trump korábbi amerikai elnök részéről, hogy kilépett a paktumból”
– mondta. A 2015-ös megállapodás, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA), Iránnak enyhítést adott a szankciók alól, cserébe a nukleáris programjának korlátozásáért, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza atomfegyverek megszerzését. Irán és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország írta alá.
Miután Trump 2018-ban kilépett a JCPOA-ból, és Amerika ismét szigorú szankciókat vezetett be, Irán számos saját kötelezettségvállalását iss felrúgta, felgyorsította programját, és olyan szintre növelte az urándúsítást, amely szakértők szerint közel áll a bomba előállításának küszöbéhez.
„Most közelebb vannak az atomfegyverhez, mint korábban” – mondta Biden. De az Egyesült Államoknak a paktumba való visszatérése lehetővé tenné, hogy „szorosan tartsa őket”.
A JCPOA felújításáról szóló tárgyalások a megállapodás fennmaradó aláírói és Irán között megrekedtek, és az egyik kulcskérdés állítólag az, hogy Washington elutasította Teherán azon követelését, hogy az ország Iszlám Forradalmi Gárdáját vegyék le az Egyesült Államok terrorista feketelistájáról.
Biden kijelentette, hogy az USA nem is próbálná felújítani a megrekedt nukleáris tárgyalásokat, ha a paktumhoz való visszatérés feltétele a Forradalmi Gárda törlése a listáról.
Bármilyen megállapodás az Egyesült Államoknak a megállapodáshoz való újbóli csatlakozásáról „most már Iránon múlik” – mondta Biden.
A riporter megkérdezte az elnököt, hogy kapott-e bármilyen ígéretet Jair Lapid miniszterelnöktől vagy annak nemrégiben hivatalba lépett elődjétől, Naftali Bennettől, hogy Izrael nem fog egyedül katonai akciót indítani Irán nukleáris létesítményei ellen anélkül, hogy erről előbb értesítené az Egyesült Államokat.
„Erről nem fogok beszélni” – válaszolta Biden, aki az elől a kérdés elől is elzárkózott, hogy Izrael részt venne-e az Egyesült Államok esetleges katonai akciójában, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverkezését.
Biden elmondta, hogy megérti Izrael álláspontját, és emlékeztetett arra, hogy a néhai Golda Meir volt miniszterelnök egyszer azt mondta neki, hogy Izrael titkos fegyvere az, hogy „nincs hová mennünk”.
Négynapos közel-keleti útjáról, amelynek fő állomása Szaúd-Arábia, Biden azt mondta, hogy az út „a közel-keleti stabilitásról szól”.
„Az Egyesült Államok nem hagyhatja el a Közel-Keletet, és nem hagyhatja, hogy Oroszország és Kína „kitöltse a vákuumot”
– mondta.
„Leginkább az Egyesült Államok érdeke, hogy nagyobb stabilitás legyen a Közel-Keleten” – mondta Biden, hozzátéve, hogy Izraelnek is érdeke, a nagyobb fokú integráció a térségbe — számol be az interjúról a Times of Israel.
Sokan arra számítanak, hogy Biden közel-keleti útján bejelentésre kerülhet egy jelentős előrelépés a normalizáció felé Izrael és a regionális nagyhatalom Szaúd-Arábia között.
„Minél inkább integrálódik Izrael a térségbe egyenrangú félként, annál valószínűbb, hogy lesz olyan eszköz, amellyel végül a palesztinokkal is megegyezésre jutnak”
– mondta Biden.
Ami Izrael és Szaúd-Arábia kapcsolatait illeti, azt mondta, hogy „a kapcsolat erősítése az egymás jelenlétének elfogadása szempontjából… mindennek van értelme számomra”.
Ugyanakkor elismerte, hogy a normalizáció „hosszú időbe fog telni”.
A riporter megkérdezte a demokrata Bident pártjának azon tagjairól is, akik Izraelt apartheid államnak nevezik, és a zsidó állam katonai támogatásának csökkentését követelik.
„Vannak ilyenek néhányan. Szerintem tévednek, szerintem hibát követnek el. Izrael egy demokrácia. Izrael a szövetségesünk és a barátunk” – mondta Biden, hozzátéve, hogy „kizárt”, hogy a demokrata párt hátat fordítson Izraelnek.
Azt mondta, nem fog bocsánatot kérni az Izraelnek nyújtott több milliárd dolláros támogatásért és a Vaskupola további finanszírozásáért:
„Legfőbb érdekünk, hogy Izrael stabil legyen”.
Ami egy esetleges 2024-es, Trump elleni elnökválasztási kampányt illet, Biden azt mondta:
„egy dolgot tudok a politikáról, és különösen az amerikai politikáról: hogy nem lehet megjósolni, mi fog történni”.
