A zsidó élet virágzik Magyarországon, reneszánszról beszélhetünk, a hagyományok megszakadása után az identitás megtalálásának korszakát éljük – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten, a Zsidó Világkongresszus igazgatói fórumán.
A politikus az eseményen elhangzott köszöntőjében kiemelte: a magyar kormány 2010 óta mintegy 100 millió euró (40 milliárd forint) támogatást biztosított a zsidó felekezeteknek. A kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, illetve fellép az Izraelt sokszor sújtó kettős mérce ellen – fűzte hozzá.
„Ellentétben Európa más országaival, a magyar zsidóság teljes biztonságban él, intézményeik működnek, fizikai atrocitás senkit nem ér zsidósága miatt Magyarországon”
– szögezte le Semjén Zsolt.
Kitért arra, hogy bár a népszámláláson a magyar állampolgárok csak tízezres nagyságrendben mondták magukat zsidó vallásúnak, ugyanakkor százezres nagyságrendben kötődnek a zsidósághoz, akár úgy, hogy a családi beágyazottság mellett újra visszatalálnak a zsidó identitáshoz.
„Magyarországon mindhárom zsidó történelmi irányzatot a katolikus és a református egyházzal azonos jogú státuszban ismerjük el, a reformzsidóság pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségén keresztül kapcsolódik ehhez. Sok száz egyesület és alapítvány letéteményese a zsidó kultúrának és a zsidó életnek”
– hangsúlyozta a politikus.
Azt is elmondta, hogy a zsidó kórházak, iskolák, szociális otthonok virágzanak, fenntartásukat teljes mértékben a magyar állam vállalja. Hozzáfűzte, hogy a 2002-ben a zsidó felekezetekkel kötött megállapodássorozat az élet minden területén állami garanciával biztosítja a zsidó intézmények szerepvállalását, a korábban, a kommunista rendszer alatt elvett ingatlanjaikat vagy visszaadta a Mazsihisznek, vagy pénzben kifizette az államosításkori értéket, illetve örökjáradék-listára helyezte ezeket. Utóbbi mai áron
évi mintegy ötmillió euró, amit a MAZSIHISZ valorizálva kap az idők végezetéig.
Mint mondta, a zsidóság és a magyarság közötti kapcsolatok több mint 1200 évre nyúlnak vissza, a Kazár Birodalomra és Magyarországon az 1867-es kiegyezést követően a zsidóság szerepvállalása meghatározóvá vált, csodálatos kultúrát teremtett. Hozzátette: ezt törte derékba a nácizmus, majd azt követően a kommunizmus.
„Az Izrael-ellenes, ateista kommunista rendszer különböző intenzitással és módon, de kifejezetten üldözte a zsidóságot. Ma Magyarországon az iskolákban a holokauszt a tananyag része, emléknapja van, számos emlékmű, múzeum kapcsolódik hozzá, tisztelegve az áldozatok előtt”
– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt bejelentette, hogy a közelmúltban tatarozott miskolci zsinagógához kapcsolódó rituális fürdőt, a mikvét szintén helyreállítják, amint azt Heisler András kérte.
A Zsidó Világkongresszus igazgatói fóruma (NCDF) budapesti konferenciájának a Mazsihisz a házigazdája, Semjén Zsoltot Heisler András, a szervezet elnöke, Kunos Péter ügyvezető igazgató, valamint a Zsidó Világkongresszus részéről Maram Stern alelnök is köszöntötte.
A budapesti tanácskozásra több mint ötven országból érkeztek a helyi hitközségek igazgatói, a napirenden lévő témák között szerepel mások mellett az antiszemitizmus, a szélsőjobboldali pártok, az ukrajnai háború és a menekültek segítése is.
