Dr. Martin Sherman szerint nagy az esély rá, hogy egy esetleges támadás esetén Izrael újra magára maradna.
„Nincsenek örök szövetségeseink, és nincsenek állandó ellenségeink. Érdekeink örökkévalók és állandóak, és ezeket az érdekeket kötelességünk követni”
– idézi Lord Palmerstont cikke elején Dr. Martin Sherman.
A szerző beszámolója szerint nemrég egy eseményen vett részt, ahol a Moszad egykori vezetője, Yossi Cohen is beszédet mondott. Ebben kitért a jelenlegi ukrán-orosz konfliktusra, ami szerinte nagy csalódást jelent az ukrán emberek számára. Hiába a több évtizeddel ezelőtt aláírt Budapesti Memorandum, amiben a nyugati hatalmak szavatolták Ukrajna függetlenségét és határainak sértetlenségét – annak nukleáris leszereléséért cserében.
Nyilvánvaló, hogy azóta az oroszok kirívóan megsértették a memorandumot, nevezetesen a Krím 2014-es annektálása, majd Ukrajna 2022-es inváziója idején
– írja a Jewish New Sydicate oldalán.
„A nyugati demokráciák megbízhatatlanok”
Ahogy a szerző kitér rá, a fentiek fényében Erielle Davidson, a George Mason Egyetem munkatársa egyenesen a memorandum kudarcának nevezi napjaink eseményeit. Úgy véli, pont azok hagyják veszíteni Ukrajnát, akik korábban szorgalmazták a vele megkötött alkut.
Davidson szerint Ukrajna példája fontos leckét tartogat Izrael számára is arról, hogy mire számíthat a „megbízhatatlan” nyugati demokráciák részéről.
Úgy véli, az izraeli-palesztin konfliktusban is hasonlókat láthatunk: a Nyugat arra ösztönzi Izraelt, hogy mondjon le stratégiailag fontos területeiről, miközben cserében csak dicséretre és homályos megsegítési ígéretekre számíthat arra az esetre, ha a palesztinok megtámadnák az így kisebbé vált területét.
Az ukrán háború a nyugati békefolyamat kudarcát is jelzi – szövetségesünknek, Izraelnek minden bizonnyal emlékeznie kell erre,
amikor az amerikai és európai külpolitika elkerülhetetlenül arra kéri Jeruzsálemet, hogy ismételje meg Kijev hibáit.
A garanciára nincs garancia
Dr. Sherman ezután az 1967-es hatnapos háború példáját említi. Noha Izrael a Sínai-félszigetről történt 56-os kivonulása után azt hitte, nemzetközi garanciát élvezhet a Tiráni-szoros szabad használatára, nem így történt. 1967. május 23-án Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök lezárta a szorost.
Abba Eban izraeli külügyminiszter hiába utazott Párizsba, Londonba és Washingtonba nemzetközi segítségért, hogy újra megnyíljon a szoros, és elkerülhető legyen a háború.
Eban közönyös, tompa és cinikus nemzetközi reakcióba ütközött.
Majd, mint ismert, Izrael kénytelenné vált preventív lépéseket tenni, és kirobbant a hatnapos háború.
Dr. Sherman szerint a fenti eset kiválóan bizonyítja Henry Kissinger kijelentését, amivel az anarchikus nemzetközi rendszert jellemezte: az elmélet szerint a szuverén nemzeteknek joguk van tetszés szerint megváltoztatni a véleményüket, múlandóvá téve bármely nemzetközi megállapodást vagy fogadalmat.
Menachem Begin izraeli miniszterelnök pedig egyszer állítólag megjegyezte Cyrus Vance amerikai külügyminiszternek:
„Nincs olyan garancia, ami garantálna egy garanciát”.
Senki sem fog jönni
Dr. Sherman szerint Izrael számára az üzenet egyértelmű: ha létfontosságú stratégiai területet ad át külföldi kormányok parancsára, akkor azzal megkísértheti ellenfeleit, hogy halálos támadást indítsanak ellene, mert sokkal sebezhetőbb és kiszolgáltatottabb lenne, mint korábban.
Ezután pedig Izraelnek emlékeznie kell arra, hogy csekély támogatásra számíthat más országoktól. Ahogy Yossi Cohen beszédében figyelmeztetett, ha Izraelt megtámadják, fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy
„senki sem fog jönni”.
A szerző a Stratégiai Tanulmányok Izraeli Intézetének alapítója és ügyvezető igazgatója, valamint kutatói tagja Izrael Védelmi és Biztonsági Fórumának (Habithonistim).
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.