Az apró dél-amerikai állam, amit korábban „Holland Guyanaként” volt ismert elkötelezte magát a nagykövetség megnyitása mellett, azonban jelenleg pusztító árvízzel küzd otthon – írja a Times of Israel.
Suriname pénzügyi aggályok miatt nem fogja azonnal folytatni a nagykövetség megnyitásának tervét Izraelben – jelentette be csütörtökön Chandrikapersad Santokhi elnök.
„Nincs költségvetés egy nagykövetség felállítására” – mondta a Reuters szerint a nemzetgyűlésben.
Ugyanebben a beszédében Santokhi megjegyezte, hogy az ország „jelentést vár” Stevanus Noordzee, Suriname nem rezidens izraeli nagykövetétől, akit március végén neveztek ki. Santokhi közölte a parlamentben, hogy a jelentés megállapításai és ajánlásai alapján fog cselekedni, és „ennek alapján további lépéseket fog tenni”.
Albert Camdin suriname-i külügyminiszter május végén, közvetlenül a Jeruzsálem-napot követően, izraeli kollégájával, Jair Lapiddal folytatott találkozóján jelentette be országa szándékát, hogy nagykövetséget nyit Jeruzsálemben.
A dél-amerikai ország lett volna az ötödik, amely nagykövetséget nyit Jeruzsálemben, és a negyedik, miután Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban odaköltöztette az ország nagykövetségét. Guatemala, Honduras és Koszovó is teljes értékű nagykövetséget tart fenn a fővárosban.
Míg néhány ország, köztük Ausztrália és Magyarország nagykövetségi kirendeltséggel vagy kereskedelmi képviselettel rendelkezik Jeruzsálemben, a nemzetek túlnyomó többsége Tel-Avivban tartja fenn nagykövetségét, a szent város vitatott jellegére hivatkozva.
Santokhi ígérete a nagykövetség áthelyezéséről a suriname-i parlament néhány tagjának kritikáját is kiváltotta, amikor először bejelentették.
Múlt havi találkozójukon Lapid és Camdin egy konzultációs megállapodást is aláírtak országaik külügyminisztériumai között, és Lapid felajánlotta, hogy külföldi segélyt küld az országnak a katasztrofális árvíz miatt. A március végén kezdődött áradások tönkretették a mezőgazdaságot, a vállalkozásokat és az iskolákat, és több mint 3000 családot kényszerítettek lakóhelyük elhagyására.
Május végén Santokhi az ország tíz körzetéből hetet katasztrófa sújtotta területté nyilvánított. Kína, Hollandia és Venezuela azóta humanitárius segélyt nyújtott.
