Az ukrajnai háború következtében a világ globális élelmiszerválsággal néz szembe – és a probléma egy részét a tengeri aknák jelentik – írja a CNBC.
Oroszország és Ukrajna egyre gyakrabban veszekszik egymással a Fekete-tengerben lévő aknák miatt, amelyeket Oroszország politikai előnyére használ fel, mivel továbbra is blokád alatt tartja Ukrajna kikötőit.
„A gabonaexport legnagyobb akadálya egyértelműen az orosz blokádok, és ebbe beletartoznak az aknák is” – mondta Maximilian Hess, a Foreign Policy Research Institute közép-ázsiai munkatársa a CNBC-nek csütörtökön.
Oroszország és Ukrajna azzal vádolja egymást, hogy a aknákat a hajózás megzavarására használják, és megakadályozzák, hogy a gabonaexport elhagyhassa az országot, ami hozzájárult az élelmiszerárak globális emelkedéséhez.
Ukrajna még azzal is megvádolta Oroszországot, hogy szovjet korabeli tengeri aknákat helyezett el a hajózás és a globális élelmiszerellátás célzott megzavarása érdekében, mondván, hogy ezek az aknák gyakorlatilag „ellenőrizetlenül sodródó lőszerek”.
Oroszország ezt tagadja, és viszont Ukrajnát okolja a kikötés nélküli aknákért. Moszkva az országgal szemben bevezetett nemzetközi szankciókat is felelőssé tette a globális élelmiszerválságért, és azt mondta, hogy az export újraindulhat, amint Ukrajna eltávolítja az aknákat a kikötőiből.
Ukrajna ezt megtagadta, mondván, hogy ezzel lehetővé tenné Oroszország számára, hogy még több partvidékét megtámadja. A Fekete-tenger partjainál nyugatabbra fekvő Odessza, az utolsó működő kikötő (amely ráadásul el van aknásítva) különösen sebezhető.
Az ukrán erők, valamint a civil odesszaiak továbbra is résen vannak egy esetleges orosz előrenyomulással szemben a történelmi kikötőváros ellen, amelynek elfoglalása hozzájárulhatna ahhoz, hogy Oroszország ellenőrzése alá vonja Ukrajna déli partvidékét.
William Alberque, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének stratégiai, technológiai és fegyverzetellenőrzési igazgatója a CNBC-nek azt mondta, hogy Ukrajna „őrült” lett volna, ha nem aknázza el a kikötői megközelítését, és hogy a vonakodása, hogy most eltávolítsa azokat, racionális.
„Teljesen érthető, hogy Ukrajna miért használna most tengeri aknákat. A kétéltű támadás esélyét Odesa ellen az oroszok kifejezetten megteremtették” – mondta.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten Törökországban tett látogatása során azt javasolta, hogy ha Ukrajna aknamentesítette volna kikötőit, akkor a gabonaexport újraindulhatna.
Azt is állította, hogy Oroszország garantálni fogja a kikötőket elhagyó ukrán hajók biztonságát, és nem fogja a helyzetet – lényegében egy aknamentesített, védtelen dél-ukrajnai partvidéket – a maga javára fordítani.
Kuleba ukránkülügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki a február 24-i inváziót megelőző hónapokban többször is kijelentette, hogy Oroszország nem tervezi Ukrajna lerohanását – minden biztosítéka üres volt.
Eközben az ENSZ továbbra is figyelmeztet az ukrajnai háború következményeire, amely súlyos megélhetési válságot okozott, és hatással volt az élelmezésbiztonságra, az energiára és a finanszírozásra.
A szervezet becslése szerint 94 országban mintegy 1,6 milliárd ember van kitéve a válság legalább egyik dimenziójának, és mintegy 1,2 milliárdan élnek a „tökéletes vihar” országaiban, amelyek mindhárom tényezőnek súlyosan ki vannak téve.
