A közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett „Bukaresti Kilencek” (B9) elítélik az Ukrajna elleni indokolatlan orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák – mutatott rá a B9-ek pénteki, bukaresti államfői értekezletén elfogadott közös nyilatkozat.
A NATO keleti határvidékén található tagállamok a június végén Madridban tartandó NATO-csúcs előtt egyeztettek és fogalmazták meg közös elvárásaikat a védelmi szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatban.
A nyilatkozat aláírói szerint Oroszország jelenti a legfőbb fenyegetést az euroatlanti térség biztonságára, ezért a szövetséges jelenlét fokozására, korszerű, kiegyensúlyozott, hiteles és fenntartható megerősítésére van szükség a teljes keleti szárnyon. A B9-ek támogatásukról biztosítják Ukrajnát, az ország európai uniós integrációs törekvéseit, folytatják a menekültek millióinak segítését és felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit Ukrajnából, térjen vissza a nemzetközi jog keretei közé.
A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia rendszeres biztonságpolitikai egyeztetését Lengyelország és Románia kezdeményezte még 2014-ben, és a mostani csúcstalálkozót is Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök hívta össze. Betegsége miatt az eredetileg Bukarestbe várt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár online csatlakozott a tanácskozáshoz.
A zárt ajtók mögött tartott bukaresti értekezleten Magyarország álláspontját Novák Katalin köztársasági elnök ismertette.
Joe Biden amerikai elnök a bukaresti regionális csúcs résztvevőihez intézett, Twitter-bejegyzésben közzétett üzenetében megállapította: a B9-ek az „első vonalban vannak”, amikor arról van szó, hogy az észak-atlanti szövetség közös választ ad Oroszország Ukrajna elleni agressziójára. Biden arról biztosította a közép- és kelet-európai országokat, hogy az Egyesült Államok
megvédi a NATO keleti szárnyát, megerősíti a régió energetikai biztonságát és együttműködik szövetségeseivel Ukrajna támogatása érdekében.
Klaus Iohannis román államfő a csúcstalálkozó után Andrzej Dudával közösen tartott sajtóértekezletén azt mondta: a NATO-országok közül Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával, de a B9-ek valamennyien osztoznak abban a fenyegetettségben, amelyet Oroszország törvénytelen és erkölcstelen agressziója idézett elő. Szerinte a Fekete-tenger térsége van jelenleg leginkább kitéve az orosz fenyegetésnek, és a NATO-nak kiemelt figyelmet kell fordítania e stratégiai fontosságú régió biztonságossá tételére. A román elnök szerint a B9-nek nemcsak Ukrajnát, hanem Moldovát is segítenie kell.
A lengyel elnök rámutatott, hogy a keleti szárny megerősítése több katonát és védelmi kiadást feltételez. Szerinte az
állandó, megerősített katonai jelenlétre, megnövelt elrettentő képességre van szükség a NATO keleti szárnyának teljes hosszában és a nemrég alakult harccsoportokat dandárokká kell fejleszteni.
