79 éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget.
A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, amely a mártogatós tollat, az pedig a lúdtollat tette elavulttá. Az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot – írja a Múlt-kor.
Az első golyóstoll-szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem adagolták egyenletesen a tintát, és függőlegesen kellett tartani őket, ami írás közben nem túl kényelmes. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát, ezt a technológiát tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László.
A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten zsidó családban. Fiatal korában újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, s olyan nagynevű lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. A széles érdeklődési körű, kíváncsi és műszaki ismeretekkel is felvértezett Bírónak számos találmánya volt, a világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára.
Az ötletet számtalan legenda övezi, de ezeket maga a feltaláló oszlatta el önéletrajzi könyvében. A valóság prózai: újságíróként gyakran látogatta a nyomdákat, s a nyomdagépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy ezt kicsiben, egy írószerszámban is meg lehetne valósítani.
Ezután áttanulmányozta és továbbfejlesztette egy cseh feltaláló 1938-ban szabadalmaztatott – a gyakorlatban használhatatlan – golyóstoll-ötletét. Kezdetben az ő tollai sem voltak tökéletesek, a golyók gyakran elakadtak.
Szabadalmát Bíró – töltőtoll elnevezéssel – 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál, s 1938 júniusában Nagy-Britanniában is. A németeknek Goy Andor adta el 1939-ben a gyártási jogot, itt Exakt illetve Stratos néven hoztak forgalomba a tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő alatt beszáradt. (Bíró és Goy állítólag felosztotta az európai és a tengerentúli piacot. A háború után Goy pereket indított Bíró ellen a licencdíjak miatt, de a bíróságon sorra vesztett, idehaza viszont licencköltség nélkül gyárthatták a golyóstollakat.)
A fasizmus előretörése és a zsidótörvények miatt Bíró László kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába.
Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt, a legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék meghatározása jelentette. Végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt.
Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta Argentínában golyóstollát, és megkezdte gyártását is.
Először a Brit Királyi Légierő számára készült Bíró-féle golyóstoll, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként.
Bíró László Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésnapja, szeptember 29. az argentin feltalálók ünnepe. Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik. Még közvetlenül 1985. október 25-én, Buenos Airesben bekövetkezett halála előtt is tudományos munkát folytatott. 2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google az ő tiszteletére változtatta meg keresőjének logóját. A golyóstoll történetének kalandos históriájáról 2001-ben Moldova György írt könyvet A végtelen vonal címmel.
Fotó: Wikimedia commons
