Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken kijelentette, hogy országa „nem támogatja” Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, jelezve, hogy Törökország a katonai szövetség tagjaként vétót emelhet a két ország felvételét célzó lépések ellen – írja az ABC News.
„Követjük a Svédországgal és Finnországgal kapcsolatos fejleményeket, de nem vagyunk kedvező véleményen” – mondta Erdogan újságíróknak.
A török vezető azzal indokolta ellenállását, hogy Svédország és más skandináv országok állítólag támogatják a kurd fegyvereseket és más, Törökország által terroristáknak tartott személyeket.
Azt is mondta, hogy nem akarja megismételni Törökország múltbeli „hibáját”, amikor 1980-ban beleegyezett Görögország visszafogadásába a NATO katonai szárnyába. Azt állította, hogy ez a lépés lehetővé tette Görögország számára, hogy „Törökországgal szemben úgy foglaljon állást, hogy a NATO-t maga mögé utasítja”.
Erdogan nem mondta ki nyíltan, hogy blokkolná a két északi ország esetleges csatlakozási kísérletét, de a NATO minden döntését konszenzussal hozza meg, ami azt jelenti, hogy a 30 tagország mindegyike vétójoggal rendelkezhet abban a kérdésben, hogy ki csatlakozhat.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy Finnországot és Svédországot, amennyiben hivatalosan kérnék felvételüket a világ legnagyobb biztonsági szervezetébe, tárt karokkal fogadnák.
A csatlakozási eljárás „néhány hét alatt” lezajlódhat – mondta több NATO-tisztviselő -, bár a tagországoknak körülbelül 6 hónapot vehet igénybe a csatlakozási jegyzőkönyv ratifikálása.
Eközben a svéd kormány jelentése, amely az északi országot az ukrajnai orosz invázió után fenyegető megváltozott biztonsági környezetről szól, azt állítja, hogy Moszkva negatívan reagálna Svédország NATO-csatlakozására, és számos ellenintézkedést indítana.
A svéd kormány biztonságpolitikai elemzését, amely alapján Magdalena Andersson miniszterelnök kabinetje dönteni fog arról, hogy a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozásra törekszik-e, pénteken mutatták be a svéd törvényhozóknak.
Az Andersson vezette svéd kormányzó Szociáldemokrata Párt várhatóan vasárnap hozza nyilvánosságra döntését.
A jelentés rámutatott, hogy a NATO-tagság számos előnnyel jár Svédország számára – mindenekelőtt a 30 tagú katonai szövetség által nyújtott kollektív biztonsággal. Ugyanakkor számos olyan taktikát sorol fel, amelyet Oroszország valószínűleg megtorlásként fog alkalmazni.
Ezek közé tartoznának a kiber- és különböző hibrid támadások, a svéd légtér vagy a felségvizek megsértése. Más agresszív magatartás, beleértve a nukleáris fegyverekkel való stratégiai jelzéseket is elképzelhető Moszkva részéről – áll a jelentésben.
A jelentés szerint Oroszország ukrajnai háborúja korlátozza a más országok elleni támadások lehetőségeit, de Oroszországnak még mindig van kapacitása korlátozott számú ellenséges lépésre az olyan országok ellen, mint Svédország.
A jelentés nem tesz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy Svédország csatlakozzon-e a NATO-hoz vagy sem.
Ann Linde svéd külügyminiszter a törvényhozóknak a Riksdagen törvényhozási ülésen elmondta, hogy „egy Svédország elleni fegyveres támadás nem zárható ki”, és rámutatott a NATO-tagság által nyújtott biztonsági garanciára.
A skandináv szomszéd Finnország elnöke és miniszterelnöke csütörtökön kijelentette, hogy támogatják a NATO-tagság gyors kérelmezését, ezzel előkészítve az ország útját annak, hogy a következő napokban hivatalosan is bejelentse tagsági kérelmét.
