Az ukrajnai háború elől menekülve Viktoria Saidam és férje a Gázai övezetben keresnek menedéket, dacára annak, hogy Gáza nem a biztonság szinonimája.
Miután Oroszország megszállta Ukrajnát, Viktoria Saidam tudta, hogy Kijevnél „biztonságosabb helyet” kell találnia, és végül férje szülőföldjét, Gázát választották.
A 21 éves Saidam Viktoria, lánykori nevén Breij, az ukrán fővárostól mintegy 200 kilométerre délnyugatra fekvő Vinnyica városában született.
Miközben Kijevben gyógyszerészetet tanult, ott találkozott Ibrahim Saidam orvostanhallgatóval, aki a Gázai övezetben lévő menekülttáborból, a 2,3 millió palesztin lakta mediterrán enklávéból, Bureijből származik.
Két évvel ezelőtti házasságkötésük óta Viktoria Saidam nagyon szeretett volna eljutni Gázába, hogy találkozzon az apósával, de a február 24-én indított orosz támadás felgyorsította a régóta várt családi találkozót – mondta az AFP-nek.
„Megértettük, hogy nem lehet tudni, mit hoz a holnap. A halottak és a sebesültek száma napról napra nőtt” – mondta a fiatal nő, miközben zokogva nézte az ukrajnai épületeket romboló orosz csapásokról készült videókat.
Az első lépésük az volt, hogy összepakoltak, elhagyták Kijevet és Vinnyica felé vették az irányt. Még azelőtt elhagyták a várost, hogy március 7-én a Vinnyica repülőterét ért orosz bombázásban az ukrán mentőszolgálat szerint kilenc ember vesztette életét.
„A férjemnek és nekem Ukrajnánál biztonságosabb helyet kellett keresnünk” – mondta Saidam. „Az ő hazáját, Gázát választottuk”.
A házaspár kisbusszal, majd gyalog menekült el Ukrajnából, a román határon át.
Ezután Kairóba repültek, onnan a Gáza déli részén lévő rafahi átkelő felé vették az irányt.
A fiatal nő elmondta, hogy ismeri „a valóságot” a gázai életről, amely 2007 óta a Hamász iszlamista csoport által ellenőrzött és 15 éve szigorú izraeli blokád alatt álló terület.
A munkanélküliségi ráta meghaladja az 50 százalékot, az áramellátás szórványos, a konfliktus pedig bármikor fellángolhat.
A Hamász, amelyet a Nyugat nagy része terrorista csoportnak tekint, négy háborút vívott Izraellel, mióta átvette a hatalmat Gázában.
A legutóbbi, tavaly májusi konfliktus során fegyveres palesztin csoportok több ezer rakétát lőttek ki Izraelre; Izrael súlyos légicsapásokkal vágott vissza.
„Volt itt egy háború, és újra kezdődhet, de nekünk el kellett hagynunk Ukrajnát, és Gáza most biztonságos” – mondta Saidam.
„Nem tudjuk, mi lesz holnap” – tette hozzá az ukrán nő, aki nem sokkal az esküvője után áttért az iszlámra, és egyelőre csak néhány szót beszél arabul.
„Reméljük és imádkozunk a legjobbakért”.
Ukrajna diplomáciai képviselete szerint az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában, Rámalláhban mintegy 2500 ukrán él a Gázai övezetben, többnyire nők, akik külföldön tanult palesztin férfiakhoz mentek feleségül, mint Ibrahim.
A 23 éves férj, aki folyékonyan beszél ukránul, az AFP-nek elmondta, hogy mivel három gázai háborút is átélt, van „némi tapasztalata” a konfliktusokkal kapcsolatban.
Ukrajnában „egy héttel a háború kezdete előtt már felhalmoztunk némi élelmiszer-tartalékot, de nem számítottunk arra, hogy a bombázások ilyen intenzívek lesznek” – mondta.
„Elmehettünk volna európai országokba menedéket kérni, de inkább visszatértem Gázába, mert itt biztonságban érzem magam, és tudom, hogyan működnek a dolgok”.
A Saidam család otthonában kényelmesen berendezkedett Viktoria Saidam elmondta, hogy jól érzi magát, de azt is, hogy „félelem és pánik” fogja el, amikor beszél a testvéreivel, akik még mindig Ukrajnában vannak.
„Még mindig nem tudom elhinni, hogy ami történt, az nem álom, hanem szörnyű valóság” – mondta Viktoria, aki hozzátette, „arról a napról álmodom, amikor a férjemmel hazamehetünk”.
