Ugyan a zsidó kalendárium több jeles napján ível át az a tematika, mely szerint a monoteizmust és az általa képviselt értékeket elvakultan gyűlölők a zsidó nép kiirtására törekedtek, azonban Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem hagyja, hogy népe más népekhez hasonlóan pusztán a történelemkönyvek lapjain éljen tovább, Purim valamiért mégis kiemelkedik minden ünnep közül.
Az Eszter könyvéből ismert történet a polgári időszámítás előtti 4. században a civilizált világot uraló Perzsiában játszódik, ahol a tivornyázásairól és hedonista lakomáról híres és könnyen befolyásolható Áchásveros király (I. Xerxész) egy delíriumos órában tanácsadói javaslatára kivégezteti királynőjét, kijózanodva azonban rájön, hogy talán humánusabb megoldást is találhatott volna, ha büszkeségét kívánta megóvni.
A kontinenseket összekötő birodalom, melynek határai Etiópiától Indiáig húzódtak, összes lánya egy hónapokon át tartó, többfordulós szépségversenyre gyűlik a királyi hárem épületébe, a szépségverseny végén, a Gondviselés közbenjárására, a birodalom zsidó közösségét vezető próféta, Mordecháj (Mardokeus) unokahúgára, Eszterre esik a király választása.
Az ifjú, tapasztalatlan, ugyanakkor rendkívül szerény és szemérmes lánytól mi sem áll távolabb, mint a palota pompája és a hedonista király frivol viselkedése, ám választás nem lévén, elfogadja a házassági ajánlatot és elfoglalja a trónt. Zsidó származását nem fedi fel a király előtt, erre nagybátyjának gondja volt, hisz azzal ki tudja milyen veszélynek lenne kitéve.
Mordecháj, aki prominens vezetőként a királyi udvarban tüsténkedik, megneszel egy, a király meggyilkolására irányuló merényletet, azonnal értesíti Esztert, kinek közbenjárására a titkosrendőrség elkapja az összeesküvőket, a terv meghiúsul.
Ekkor lép színre Hámán (Omenész), a király gonosz tanácsadója, a birodalom második embere, ördögi tervével, hogy a zsidók fejéért cserébe temérdek kincset ajánljon a királynak, aki, maga sem kedvelve a zsidókat, vagy talán puszta közönyből, szabadkezet ad Hámánnal a zsidók kiirtására ingyen és bérmentve.
A zsidók védtelenek, menekülni nincs hová, a királyi hadseregnek ellenállni lehetetlen, a királyi rendeletet törvénybe iktatták, a tömeges népirtás elkerülhetetlen. Még hogy a történelem nem ismételi meg önmagát.
Hámán karrierje szárnyal, önbizalma, a király jobbkezeként sosem volt ennyire erős.
Mordecháj azonban akció lendül és értesíti Esztert a király tervéről, Eszter pedig érzi, hogy milyen felelősség is nyomja a vállát. Tudja jól, hogy ahhoz, hogy lebeszélje a királyt a zsidók elleni rendelet végrehajtásáról, nem árt ha az legördít néhány pohár bort. Vacsorára hívja tehát Áchásverost és gonosz tanácsadóját Hámánt, azonban aznap este még nem áll elő kérésével.
Talán a bor és a féktelen lakoma hatására, a király szemére nem jön álom éjszaka. Szolgálói, akik ilyen esetekben történetekkel szokták szórakoztatni, emlékeztetik arra, milyen merényletet terveztek ellene és az miként hiúsult meg. Azt is eszébe juttatják, hogy a zsidó Mordecháj semmilyen jutalmat nem kapott amiért megmentette a király életét. Áchásveros, nem szeret adósa maradni senkinek, királyi jutalomban részesíti azt a Mordechájt, akinek napjai pont az ő rendeletei miatt, meg vannak számlálva.
Hámán ekkorra már érzi, hogy talán nem fog minden zökkenőmentesen menni a zsidók kiirtására irányuló tervében. Ám egy soron következő, ismét Eszter által rendezett lakomára hivatalos, így nincs ideje végig játszani az eshetőségeket.
Ez a vacsora, amitől Hámán pozíciójának megerősítését várja, végzetesnek bizonyul számára, ugyanis Eszter felfedi férjének származását és emlékezteti a királyt arra, hogy az a rendelet, melyet Hámán lobbizott ki a királynál és amely azóta törvényerőre emelkedett, végzete lesz a királynénak, Eszternek is.
Áchásveros ekkor eszmél rá, hogy hányszor is vezették már meg életében és miként éltek vissza hiszékenységével, elrendeli Hámán és családjának kivégzését és visszavonja a zsidók elleni verdiktet.
A zsidó közösség öröme természetesen határtalan, a vezetők el is rendelik, hogy a megszabadulást jelentő napot évről-évre kötelezően ünnepeljék a zsidók világszerte.
Az Eszter könyvébe lejegyzett történet azonban nem a zsidók kiirtására vonatkozó törekvés és annak meghiúsulása miatt egyedi a Bibliában. Ez a Biblia egyetlen könyve ugyanis, melyben nem szerepel Isten, holott a Teremtő keze a történet minden mozzanatában megmutatkozik. Minden bizonnyal ezért is azonosulunk olyan könnyen Purim történetének hőseivel, akik, példát mutatnak mindannyiunk számára a Gondviselésbe vetett bizalomból és abból, hogy bár Isten nem mutatkozik meg úgy, mint anno a prófétáknak, vigyázó tekintete és óvó keze nem hagy el bennünket a legvészjóslóbb órákban sem.
A cikk eredeti változata 2020-ban jelent meg a Neokohn oldalán.
