Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén nagy többséggel állásfoglalást fogadott el, amelyben a képviselők a sport, az oktatás, a kultúra és a média területén tapasztalható rasszizmus és idegengyűlölet felszámolására szólítanak fel – olvasható az uniós törvényhozó testület Strasbourgban kiadott sajtóközleményében.
A képviselők azt javasolják, hogy a gyűlöletbeszédet és idegenellenességet az illetékes hatóságok szerint bizonyítottan terjesztő médiaorgánumok ne juthassanak uniós és állami finanszírozáshoz.
Az állásfoglalásban az EP felszólít az egyes európai uniós tagállamok oktatási rendszerében még mindig létező faji és etnikai alapú szegregáció megszüntetésére is. Az EP szerint továbbá a nemzeti tanterveket felül kell vizsgálni olyan szempontból, hogy ne tartalmazzanak előítéletes ábrázolást és sztereotípiákat, amelyek aztán általános diszkriminációt eredményeznek.
A tankönyvekben az európai kisebbségek történelmének is helyet kellene kapnia, és a törzsanyagban az eltérő faji és etnikai háttérrel rendelkező szerzőknek, történészeknek, tudósoknak, művészeknek és más személyiségeknek is szerepelniük kellene.
A megszavazott állásfoglalás azt is szorgalmazza, hogy uniós tagállamok műtárgyakat szolgáltassanak vissza a származási helyüknek megfelelő országnak vagy az illetékes kulturális intézetnek, és felkérik az Európai Bizottságot, hogy segítse elő az erről szóló párbeszédet.
A képviselők szerint a sporttal kapcsolatban tapasztalható rasszizmus, gyűlöletbeszéd és erőszak semmilyen mértékben nem tolerálható, és sürgetik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ez ellen vezessen be hatékony szankciókat.
A tagállamoknak emellett védelmet kell nyújtaniuk a rasszizmust elítélő és a sokszínűség mellett kiálló sportolóknak, akiket ezért megtorlás érhet
– tették hozzá.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének kutatásai azt mutatják, hogy az észak-afrikai származású emberek 45 százaléka, a romák 41 százaléka, és a szubszaharai háttérrel rendelkezők 39 százaléka tapasztal hátrányos megkülönböztetést származása vagy bevándorlói háttere miatt.
Egy 2019-es Eurobarométer felmérés szerint az európaiak nagyobb része úgy véli, hogy hazájában elterjedt a faji alapú megkülönböztetés. A megkülönböztetés leggyakrabban a „roma származás” (61 százalék), az „etnikai hovatartozás” (59 százalék) és a „bőrszín” (59 százalék) alapján történik a beérkezett válaszok szerint.
