Az ukrajnai fegyveres konfliktust magyar szemüvegen keresztül kell nézni, mert a legfontosabbb a magyarok békéje és biztonsága – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Nem kell várni senkire, a menekültek ellátása a mi dolgunk – szögezte le Orbán Viktor a műsorban. Hozzátette: ha Brüsszelre várnánk, akkor súlyos állapotok alakulnának ki a határon.
Úgy értékelt: ha beszélni kell, akkor Brüsszelre mindig lehet számítani, de ha cselekvésről van szó, akkor a nemzetállamokra lehet számítani.
„Én nem tudom (…), hogy mi a jóistent csinálnak Brüsszelben, és hogy mire várnak, meg hogy mikor adnak majd bárkinek pénzt” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „ez a mi ügyünk”, „a mi bajunk”, „a mi problémánk”, és Magyarország ezt meg is fogja oldani. Megjegyezte: ha Brüsszel „méltóztat”, menet közben mégis „felébredni”, támogatást adni, akkor azt köszönik. Ugyanakkor – jegyezte meg – Magyarország évek óta védi délen a határt, Brüsszel pedig „egy fillért” sem nem adott a kerítésre.
A miniszterelnök elmondta: az ide érkezők 70-80 százaléka továbbmegy, de aki itt marad, annak meg kell szervezni a jövőjét. A szállásukat, az élelmezésüket, az egészségügyi ellátásukat, a munkához juttatásukat és néhány hónap múlva a gyerekek oktatását is.
Hangsúlyozta: mindenkit, akit Magyarország befogad, a magyarokkal azonos módon kezelnek, a magyar munkanélküliekhez hasonlóan három hónapig kapnak ellátmányt, de ahogy három hónap után a magyaroknak is el kell menni közmunkára vagy piaci munkára, úgy az ide érkező külföldiekkel sem lesz másképpen. Aki itt marad, annak valahogyan el kell foglalni a helyét a mi életünkben – mondta.
A kormányfő arra a felvetésre reagálva, hogy eddig 140 ezer ember érkezett a határátkelőhelyeken Magyarországra, úgy értékelt: még többen is jönnek majd, mert amit most látunk, az ennek a válságnak az eleje. Felhívta a figyelmet: ha Kárpátalja katonai területté válna, az onnan érkezők száma hirtelen sokszorosára növekedne. Közölte: a harmadik országból érkezőket – így például kínai, nigériai és indiai diákokat – Budapestre szállítják, és ők onnan repülőgéppel visszatérnek a saját országukba.
A kormányfő arról is beszélt: a NATO akkor véd meg bennünket, ha mi is készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat. Kiemelte: ha egy ország békét akar, akkor valamilyen erővel rendelkeznie kell, és ez az erő két forrásból jöhet: a saját és a szövetségesei erejéből.
De „ha nincs saját erőd, akkor nincs szövetségesed se, mert senki nem fogja az életét kockáztatni, és a pénzét feláldozni azért, hogy téged megvédjen, miközben te nem készültél fel arra, hogy megvédd magad” – fogalmazott Orbán Viktor.
Ezért Magyarországnak néhány évvel ezelőtt haderőfejlesztést kellett indítania – folytatta. Erről is volt vita, de „itt sziklaszilárdnak kell lenni”, mert ha a felkészülést egy ilyen konfliktusra nem kezdi meg időben az ország, az elvesztegetett éveket később nem lehet pótolni. Egy hadiipar fölfejlesztése ugyanis „sok hosszú esztendő” – tette hozzá a miniszterelnök.
Kijelentette: „betonszilárdságú biztonságunk van”, Magyarországot baj nem érheti, elég erősek vagyunk ahhoz, hogy szövetségeseink együtt garantálni tudjuk Magyarország biztonságát. Hozzátette: egy esetben lehet baj, ha „a józan eszünket elveszítjük és belesodródunk ebbe a háborúba”, mert a „saját magunk marhaságától, meg butaságától nincs olyan NATO, amely meg tudna bennünket védeni”.
A miniszterelnök úgy látja: katonát küldeni azt jelenti, hogy részesei leszünk egy háborúnak, fegyvert küldeni azt jelenti, hogy akivel szemben azt a fegyvert használják, annak ellenségei leszünk, a „jóisten tudja pontosan milyen hosszú évekig”, Magyarország területén fegyvert átszállítani és katonai célponttá alakítani Kárpátalján az éppen haladó konvojt egy olyan helyen, ahol még nincs is háború, azt jelenti, hogy mi vittük oda, mi „provokáltuk oda” a háborút.
Megerősítette: ilyen zaklatott helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség, „észnél kell lenni”, nem lehet összevissza beszélni és „nyugati barátainknak szívességet tenni” egy-egy nyilatkozattal. Leszögezte: nem amerikai, francia vagy német szemüvegen keresztül kell nézni ezt a konfliktust, hanem magyar szemmel, mert a legfontosabb a magyarok békéje és biztonsága.
Orbán Viktor elítélte és „háborús időkben tett feljelentésnek” minősítette azt a baloldali kijelentést, amely arról szólt, hogy a kárpátaljai magyarok oroszbarátok, mivel ez a legközvetlenebb veszélyt hozza a kárpátaljai a magyaroknak fejére.
Közölte: bár választási kampány van, a kormánynak azt az „irányt szabta ki”, hogy ne a kampány, hanem mindig a nemzeti érdek és a magyarok biztonsága legyen a szempont, ami alapján mérlegel.
Az Oroszország elleni szankciókról szólva kifejtette: a legjobban azok szenvednek, akik közel vannak a háborús térséghez, így elsősorban a baltiak, a lengyelek, a szlovákok, a magyarok és a románok.
A szankciók miatti közvetlen károkat – a Sberbank csődje, az energiaárak emelkedése, az infláció emelkedése – próbálják enyhíteni, de a középtávon jelentkező veszélyt, azt, hogy az európai gazdaság teljesítménye kisebb lesz a vártnál szintén kezelni kell. Minél jobban elhúzódik a háború, annál nagyobb bajjal kell megbirkóznunk, ezért helyes, ha Magyarország békepárti – emelte ki.
A kormányfő a koronavírus-járványról azt mondta: legyőzték az ötödik hullámot, a helyzet bíztató, nem kizárt, hogy ez a hullám volt az utolsó, de a szakemberek folyamatosan figyelik, hogy lesz-e hatodik.
Borítókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
