A Nafha nyelvi központban tartott héberórák iránti megnövekedett kereslet azt követően nőtt meg, hogy Izrael a határ menti feszültségek enyhítése érdekében új munkavállalási engedélyeket ajánlott fel a palesztinoknak – írja a Jerusalem Post.
Egy fényesen megvilágított gázai osztályteremben egy tanár héber szavakat ír le egy táblára, és figyelmesen követi Maher Al-Farra és több tucatnyi más palesztin, akik remélik, hogy kihasználhatják az Izraelben megnyíló munkalehetőségeket.
Izrael 10 000 engedélyt kínál, amelyek lehetővé teszik a gázai lakosok számára, hogy a határon átkelve Izraelben dolgozzanak – ez új bevételi forrást jelent egy olyan térségben, ahol a becslések szerint a lakosság 64%-a szegénységben él, és a munkanélküliség 50%-os.
Ahmed Al-Faleet, a központ tulajdonosa elmondta, hogy a héber nyelvtanulásra jelentkezők száma megnégyszereződött, és elérte a tanfolyamonként 160 diákot, amióta Izrael 2021 utolsó negyedévében elkezdett munkavállalási engedélyeket adni.
„Ezek a tanfolyamok lehetővé teszik, hogy bárki, aki engedélyt kap, el tudja olvasni a héberül írt táblákat, dokumentumokat, és kommunikálni tudjon (a katonákkal) az izraeli ellenőrzőpontokon. Ha egy munkáltató csak héberül beszél, ez lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy tárgyaljon vele” – mondta a Reutersnek.
Mintegy 2,3 millió gázai él a keskeny tengerparti sávban akik 15 éve élnek Izrael által bevezetett korlátozások alatt, amely 2008 óta négy háborút vívott a Hamásszal és más fegyveres csoportokkal. Gáza Egyiptommal is határos, amely szintén korlátozásokat vezet be az átkelésre.
A 2000-ben kitört intifáda előtt mintegy 130 000 gázai dolgozott Izraelben.
Senki sem számít arra, hogy a munkavállalási engedélyek számának óvatos növelése véget vet az Izrael és a Hamász között régóta tartó konfliktusnak, amely négy háborút vívott azóta, hogy az iszlamista frakció 2007-ben átvette az irányítást Gázában.
De a Nafhában beiratkozott több tucat munkás és kereskedő számára a változás azt a kilátást kínálja, hogy Izraelben egy heti gázai béreknek megfelelő összeget kereshetnek.
„Azért jöttem ma ide, hogy megtanuljak héberül, hogy a munkámban (Izraelben) könnyebben tudjam intézni a dolgokat” – mondta Farra a Reutersnek.
Moshe Tetro izraeli összekötő tiszt, ezredes szerint az új munkahelyek javítanák a gázai gazdaságot, és „a nyugalmat és a biztonsági stabilitást is szolgálnák”.
Eassam Daalis, a Hamász egyik magas rangú tisztviselője elmondta, hogy Izrael végül várhatóan 30 000 munkavállalási engedélyt fog felajánlani, ami közgazdászok szerint lehetővé tenné, hogy a munkavállalók átlagosan napi 500 NIS-t (156 dollár) keressenek, ami megegyezik azzal, amit egyesek egy héten Gázában dolgozva kereshetnek.
„Minden héten boldogan megyek haza a családomhoz 2000 NIS-szel (625 dollár). Anyámnak és apámnak is adok” – mondta a 31 éves Jamil Abdallah a Gáza északi részén fekvő Dzsabaljából.
Izrael a nagyobb nyitottságra vonatkozó ajánlatát a májusi háborút követő jobb biztonsághoz kötötte, és azzal vádolta a Hamászt, hogy a Gázai övezet humanitárius problémáinak megoldása helyett inkább harci képességeinek kiépítésébe fektet.
„Ha a biztonsági helyzet stabil és nyugodt marad, Izrael állam egyre inkább nyitna” – mondta Tetro.
