Uhl Antal pápai káplán, címzetes prépost a második világháború során több mint ezer zsidó életét mentette meg, neve mégis sokunk előtt ismeretlenül cseng. Élettörténetét Aranykeretből fakeretbe címmel Rostás Jenő faddi esperes-plébános örökítette meg, aki a baranyaszentgyörgyi plébánost utódjaként személyesen is ismerte. A kötetet február 8-án mutatták be a Baranya megyei Bakócán – írja a Magyar Kurír.
Uhl Antal 1902. január 16-án született egy mohácsi német származású kötélgyártó iparosmester fiaként. 1924-ben szentelték pappá Pécsen. A szolgálatot Barkócán kezdte, Hőgyészen folytatta, majd 1932–1943-ig a franciaországi Lille-ben és Párizsban működött, később Pécsváradon szolgált. Baranyaszentgyörgyre számos megpróbáltatást követően 1943-ban érkezett. 39 évnyi plébánosi szolgálat után innen tért meg Teremtőjéhez 1982-ben.
Franciaországban az ott élő magyarok lelkipásztora, tolmácsa és mindenese volt. Amikor 1940-ben a németek ott is győzelmet arattak, belebonyolódott a helyi üldözöttek – köztük a zsidók – mentésébe: hamis igazolványokat szerzett nekik, anyakönyvi kivonatokat vagy a Párizsi Magyar Misszió tagsági könyvét állította ki, amely ugyancsak menlevélként szolgálhatott az üldözöttek számára.
Védenceinek legtöbbje sosem járt Magyarországon, sőt sokan egy szót sem beszéltek magyarul. Leghíresebb közülük Vásárhelyi Viktor, akit Victor Vasarelyként ismer a világ. Ő is egy Uhl Antaltól kapott igazolványával jutott át Franciaország németek által még meg nem szállt zónájába, ami a menekülést jelentette neki.
Uhl Antalt később elfogta a Gestapo, és bíróság elé állították. Perében arra hivatkozott, hogy minden körülmények között az embert segítette, függetlenül attól, hogy milyen felfogású és milyen származású. A bíró igyekezett menteni őt. Ezzel együtt szigorú ítélet várt rá. Az együttérző bíró a tárgyalást végül elnapolta, majd Uhl Antalt félrehívta, s közölte vele: a tárgyalás idején szabadlábon védekezhetett. Ez egyetlen dolgot jelentett: a lehető leghamarabb el kellett tűnnie Franciaországból.
Ekkor a magyar külügyminisztérium azonnali hatállyal, táviratilag hazarendelte a lelkipásztort. Virág Ferenc akkori pécsi püspök egy időre el akarta valahová „bújtatni” Uhl Antalt, így esett a választása a Baranya megyei kisközségre. Eközben Magyarországot is megszállták a német csapatok 1944. március 19-én; s noha Uhl Antal püspöke és saját elképzelése szerint is csak néhány hónapot töltött volna Baranyaszentgyörgyön, a szolgálat végül élete végéig tartott.
A cikk folytatása itt olvasható.
