A NATO helyzetértékelési rendszerében problémák léphettek fel, ha a szövetség nem észleli az orosz csapatok visszatérését az állomáshelyükre – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.
Az orosz védelmi minisztérium kedden jelentette be, hogy megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton. A tárca szerdán azt közölte, hogy a déli katonai körzet erőit kivonták a Krímből.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ezzel szemben szerdán azt mondta, hogy a szövetség ez idáig nem tapasztalta a feszültség csökkenését Ukrajna környékén, sőt, szavai szerint úgy tűnik, hogy Oroszország folytatja a katonai tevékenységet, erősíti jelenlétét az Ukrajnával közös határán. Az elmúlt hetekben több NATO-tagállam azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében, amit az orosz fél hisztériakeltésnek minősített.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkvában „mély értetlenséget” váltott ki az Ukrajna körül megkezdett orosz csapatvisszavonás ellenére is folytatódó nyugati „hisztéria”.
„Bármit tegyünk is a saját területünkön, a Nyugat feljogosítva érzi magát arra, hogy megmondja, mit tegyünk. Ez a jólneveltség elemi hiánya”
– mondta az orosz diplomácia vezetője, a Nyugat részéről elhangzó, az orosz csapatoknak az ukrán határtól történő visszavonását sürgető bejelentések.
Miután szerda reggelig nem igazolódott be az az amerikai és a brit sajtóban megszellőztetett, a Politico által Joe Biden amerikai elnöknek tulajdonított várakozás, miszerint Oroszország február 16-ra virradóra le fogja rohanni Ukrajnát,
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben arra kérte a Bloomberg hírügynökséget, valamint a The New York Times című amerikai és a The Sun című brit napilapot, hogy közölje le az Ukrajna ellen ebben az évben esedékes orosz inváziók naptárát.
„Szeretném megtervezni a szabadságomat”
– hangzott Zaharova indoklása.
A külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Moszkva többé nem fog komoly jelentőséget tulajdonítani a norvég jegybank élére távozó NATO-főtitkár nyilatkozatainak. Hangot adott álláspontjának, miszerint
Liz Truss brit külügyminiszternek „bocsánatot kell kérnie” az orosz, az ukrán és a brit néptől, valamint a rá hivatkozó sajtótól az általa az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló „hazugság” terjesztéséért.
Zaharova szerint Truss a Moszkva elleni „dezinformációs kampány arca lett”.
Peszkov kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Kreml nem igazította munkarendjét a szerdai támadásról szóló hírekhez. Közölte, hogy az éjszaka folyamán az orosz elnöki hivatal részéről nem történt nemzetközi kapcsolatfelvétel.
A szóvivő szerint
Biden elnök keddi, az oroszokhoz intézett üzenete, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tekinti őket ellenségnek, imponálóbb lett volna, ha nem tartalmazott volna fenyegetéseket.
Hozzátette: nagyszerű lenne, ha Biden az ukránokhoz is üzenettel fordulna, azt kérve, hogy többé ne lőjenek egymásra. Peszkov szerint
Putyin nem kíván üzenetet intézni az amerikai néphez.
Peszkov szerint ugyanakkor a Kreml pozitívan értékeli, hogy Biden kinyilvánította készségét a komoly tárgyalások megkezdésére. Hozzátette: Moszkva számára fontos, hogy az orosz garanciaigényekre adott nyugati válaszban fellelhető „racionális magvakról” az Oroszország számára prioritást jelentő témákkal együtt tárgyaljanak.
Kifejezte reményét, hogy a tárgyalási folyamat megkezdődik. Lavrov az orosz garanciaigényekre válaszul a Nyugat által sajátként előterjesztett nyugati tárgyalási javaslatokról azt mondta, hogy azok voltaképpen korábbi orosz indítványok, amelyeket az ellenoldal eddig elutasított.
Peszkov elmondta, hogy Putyinnak „nagyon ellentmondásos” véleménye alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Kijev kész-e végrehajtani a minszki megállapodásokból rá háruló feladatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Ukrajna „veszélyes csapatösszpontosítást” hajtott végre a Donyec-medence térségében és továbbra is „nagy a valószínűsége” annak, hogy megkísérli ismét erőszakkal rendezni a konfliktust.
A szóvivő azt állította, hogy Oroszországnak nem volt köze az Ukrajna ellen kedden végrehajtott kibertámadáshoz.
Zaharova egyébként azt is hangoztatta, hogy az Egyesült Államok célja az európai gázpiac elhódítása Oroszországtól, ezért áll érdekében Ukrajna sok éve tartó destabilizálása.
