A holokauszt nemzetközi emléknapja és az 1941-es bukaresti pogrom évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a román főváros nagyzsinagógájában.
1941 január 21. és 23. között, azt követően, hogy a román legionáriusok és a Ion Antonescu vezette kormány között konfliktus tört ki, az előbbiek felfegyverkeztek és ártatlan zsidó embereket öltek meg Bukarestben, feldúltak zsinagógákat, kifosztottak lakásokat és üzleteket, illetve több száz ártatlant megkínoztak. A véres eseményeknek legkevesebb 120 halálos áldozatuk volt.
Klaus Iohannis román elnök felszólalásában leszögezte:
elfogadhatatlan, hogy egyes személyek és csoportok saját pillanatnyi politikai érdekeikre használják fel a holokausztot, ez veszélybe sodorja Románia eddigi eredményeit a saját múltjával történő szembenézés és a szélsőségességek megelőzése terén.
Kifejtette, hogy
a román állam elkötelezett a holokauszt emlékének őrzése és annak a következő generációknak történő átadása mellett.
Úgy vélte, hogy
csakis az alapvető emberi jogok biztosítása, a történelmi valóság tiszteletben tartása és az ilyen atrocitásokhoz vezető okok megértése szavatolja, hogy a holokauszthoz hasonló, emberiesség elleni bűncselekmény soha többé ne ismétlődjék meg.
Kiemelte:
manapság új, megtévesztő formában jelentkeznek a demokráciára leselkedő veszélyek, így az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, az intolerancia, a rasszizmus és a diszkrimináció felerősödése ismét aktuálissá tehetik a történelem tragikus tapasztalatait.
Iohannis annak fontosságát hangsúlyozta, hogy
mindenki mondjon határozott nemet a gyűlöletre, a hazugságra, a félretájékoztatásra, a konspirációs elméletekre, mert csakis így szavatolhatók a demokratikus elvek és értékek.
Felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány felerősítette az antiszemita támadásokat és megteremtette a kedvező feltételeket a félretájékoztatásnak és a konspirációs elméleteknek.
„Ne hunyjuk szemet ezen valós veszélyek előtt (…), hiszen a társadalomban általános apátia uralkodott el, és nem veszi komolyan a szélsőségesség fenyegetését. Nem szabad hallgatnunk, mert egyetlen hang, amely igazat mond, több hazug hangot némíthat el”
– mondta az elnök.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök ugyanazon a megemlékezésen arra hívta fel a figyelmet, hogy
a holokauszt a történelem sötét fejezete, amelyet nem szabad elfelejteni és minimalizálni. A kormányfő szerint a fiataloknak meg kell ismerniük azt a tragédiát, amelyet ártatlan emberek kénytelenek voltak átélni pusztán azért, mert zsidó vagy roma nemzetiségűek voltak, és amiért a román állam és annak intézményei viselik a fő felelősséget.
Silviu Vexler, a Romániai Zsidó Közösségek Föderációjának elnöke arra figyelmeztetett beszédében, hogy
Romániában veszélyes jelenség figyelhető meg: az erőszak normalizálása és a gyűlölet elfogadása.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke saját közösségi oldalán számolt be az eseményről:
„Megemlékeztünk arról a hatmillió emberről, akit ártatlanul kivégeztek a náci lágerekben. Ezeknek az ártatlan embereknek az emléke kell hogy irányítson és tanítson minket az emlékezésben, és abban is, hogy miként cselekszünk a jövőben. Meg kell küzdenünk a felejtéssel. Ébren kell tartanunk a kollektív memóriát, hogy a történelem kereke ne forogjon visszafelé és hasonló tragédiák ne ismétlődhessenek meg. Ezt kell nap mint nap elmondanunk a gyerekekeinknek otthon és az iskolában. A fellángoló antiszemitizmussal, a xenofóbiával és a gyűlölettel szembe kell szállnunk.
Meggyőződésem, hogy a diákoknak tanítani kell a holokauszt történelmét, hogy létre kell hozni a Zsidó nép és Holokauszt Történetének Múzeumát, és hiszem, hogy csak a kölcsönös tisztelet és a közös jövő építése mutathatja azt, hogy tisztelettel adózunk a hatmillió ember emléke előtt.”
