Albert Einstein 1955 április 17-én mellkasi fájdalmak miatt elment a Princeton Kórházba, ahol megállapították, hogy szétrepedt a hasi aortája, ami miatt belső vérzése volt. Einstein nem kért a potenciálisan életmentő műtétből, és másnap hajnalban meghalt. A végrendeletében az állt, hogy a halála esetén hamvasszák el, és a hamvait titokban szórják szét, hogy a rajongóknak ne legyen hova zarándokolni – írja a Telex.
Thomas Harvey, a kórház egyik patológusa elvégezte a tudós boncolását, amire élete végéig azt állította, hogy volt engedélye, de ennek nincs írásos nyoma. Megállapította, hogy a halál oka szívelégtelenség volt, majd gondolt egyet, és kivette Einstein agyát. Megmérte, majd formaldehidben elrakta.
Aztán Einstein szemgolyóit is eltávolította, és nem sokkal később a tudós szemészének, Henry Adamsnek adta. Elvileg a mai napig egy New York-i széfben rejtőznek.
Mint utólag kiderült, Harveynak semmi joga nem volt ahhoz, hogy tanulmányozza a tudós agyát, sőt, képzettsége sem, így nyomozás indult az ügyben. Ekkor felkereste Hans Albert Einsteint, a néhai professzor fiát, aki beleegyezett, hogy a patológus megtartsa az agyat, de csak azzal a feltétellel, ha valóban tanulmányozza, és az tudományos eredményeit megjelenteti szaklapokban.
A Telex cikkének folytatása itt olvasható.
