Két férfi éhségsztrájkkal követeli az Iránban fogva tartott külföldiek szabadon bocsátását Bécsben, ahol tárgyalások folynak a Teherán atomprogramjáról kötött megállapodással összefüggésben – jelentette vasárnap a dpa német hírügynökség.
Mindkét tiltakozó aktivista volt már iráni fogságban korábban. Egyiküket, Barry Rosent fiatal amerikai diplomataként az 1979 és 1981 közötti iráni túszdráma idején tartották fogva, többtucatnyi más nagykövetségi alkalmazottal együtt.
A másik aktivistát, az amerikai-libanoni állampolgár Nizar Zakkát 2015-ben tartóztatták le kémkedés vádjával, és négy évre zárták börtönbe.
Jelenleg több mint egytucatnyi nyugati állampolgárt tartanak fogva Iránban állítólagos politikai bűncselekmények vagy kémkedés miatt.
„Azt akarom, hogy Irán azonnal engedje szabadon ezeket a túszokat” – mondta Rosen a dpa-nak.
Egyben felszólította az Egyesült Államokat, Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást állampolgáraik szabadon bocsátása érdekében.
Elmondta, hogy őt annak idején megkínozták, és a Teheránban most fogva tartottak is ugyanígy szenvednek. „A bebörtönzés pszichológiai hatása soha nem hagyott el” – tette hozzá.
A másik éhségsztrájkoló, Zakka szerint az is fontos, hogy jelezzék az Iránban raboskodóknak, hogy nem felejtették el őket.
Bécsben találkozott Rosennel Robert Malley magas rangú amerikai diplomata, aki ezt követően a Twitter közösségi oldalon azt írta: „Ennek a válságnak teljes figyelmet kell szentelni”. Rosent viszont felszólította arra, hogy egészsége védelmében fejezze be az éhségsztrájkot.
Rosen a Palais Coburg nevű szállodában foglalt helyet, ahol az iráni atomprogramról folyó tárgyalások zajlanak. Zakka a Hotel Imperialban szállt meg, ahol az amerikai tárgyalóküldöttség tartózkodik.
Malley és kollégái hónapok óta próbálják megtalálni a módját annak, hogy Irán és az Egyesült Államok ismét aláírja a 2015-ös megállapodást – a közös átfogó cselekvési tervet -, amelynek értelmében az Egyesült Államok és öt másik ország beleegyezett az Irán elleni szankciók feloldásába, cserébe azért, hogy Irán leállítja atomfegyverek létrehozására irányuló törekvéseit. Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, arra hivatkozva, hogy az egyezség nem zárja ki, hogy Irán a későbbiekben atomfegyverre tegyen szert. Az amerikai kormányzat a szankciókat is visszaállította. Erre válaszul Teherán is sorra mondta fel a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtöki berlini látogatása során csak „szerény előrelépésről” beszélt a bécsi tárgyalásokon.
Rosen és Zakka szerint a Nyugatnak nem szabad beleegyeznie a nukleáris megoldásba, ha nem kap garanciákat arra is, hogy a foglyokat szabadon engedik.
