A Tóra megtiltja a test tetoválását. Ez a tilalom mindig is erős volt a zsidóságban és a holokauszt szörnyűségei, a koncentrációs táborokba zárt rabok alkarjára tetovált számok még a szekuláris zsidók számára is kerülendővé tették a tetoválást – írja a Zsido.com
Emellett él egy olyan mítosz is, miszerint tetovált embert nem szabad zsidó temetőbe temetni. Bár ennek a hiedelemnek nincs alapja, mégis érdemes egy kissé körüljárni a témát annak a ténynek a fényében, hogy az elmúlt években éppen ellentétes irányú trend figyelhető meg: a szekuláris zsidó fiatalok között egyre elterjedtebbé és megszokottabbá válik a tetoválás, sőt, vannak, akik egyenesen idős vagy eltávozott nagyszüleik lágerbeli számát tetováltatják magukra.
A Tóra harmadik könyve, a Vájikrá így fogalmaz: „Bevágást halott miatt ne csináljatok testeteken és bélyegírást ne csináljatok magatokon; én vagyok az Örökkévaló.” (3Mózes 19:28)
A bevágás (héberül ktovet kááká – כתבת קעקע) szó magyarázóink szerint a tetoválást is magában foglalja. A híres középkori tóramagyarázó, Rási szerint a kifejezés egy bizonyos fajta állandó, kitörölhetetlen, a bőrbe mélyesztett írásra vonatkozik. A legtöbb kommentátor megegyezik abban, hogy a tilalom célja az, hogy megkülönböztesse a zsidókat a bálványimádóktól, mivel számos orgiának része volt a bőr megjelölése az istenség felé való elkötelezettség jeleként. A Tórában nem ez az egyetlen olyan parancsolat, melynek egyik fontos eleme az, hogy betartásával a zsidók egyértelműen távol maradjanak a bálványimádó kultuszoktól.
A Zsido.com cikkének folytatása itt olvasható.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
