Európa földgázválsága nem enyhül. A tartalékok alacsonyak. Az árak magasak. A Gazprom, a fő orosz szállító nem úgy adja el a gázt, mint korábban. Mindez felveti a kérdést: Hogyan fogja Európa, amely energiájának nagy részét importálja, gázkatasztrófa nélkül átvészelni a telet, különösen, ha a szezon a szokásosnál hidegebbnek vagy hosszabbnak bizonyul?
A közműszolgáltatók a föld alatt tárolt gázhoz fordulnak, hogy a fűtéshez vagy villamosenergiához szükséges gáz iránti hirtelen jelentkező többletigényt kezelni tudják – írja az SFGATE.
A cikk szerint azonban az a probléma, hogy ezt a megnövekedett igényt nem tudja a kontinens kielégíteni, ugyanis lecsökkentek a tartalékok. Európa 2021-et már úgy kezdte, hogy a gáztárolók csak 56%-ban voltak feltöltve, szemben az egy évvel korábbi 73%-kal. Az okok változatosak: a tavalyi tél hideg időjárása, az orosz szállítások hiánya és a hajóval érkező folyékony földgáz iránti erőteljes ázsiai kereslet. A csővezeték-üzemeltetők európai szövetsége szerint a hideg időjárás miatt az elmúlt években megfigyelt maximális mennyiségnél 5-10%-kal több gázt kellene importálni, hogy elkerüljék a leállások kockázatát.
Ennek következtében elszálltak az árak. Az európai referenciaár megawattóránként 80 euró körül van, ami több mint négyszerese a 2021 eleji 19 eurós szintnek, és a 2020-as 4 eurós szintről emelkedett. Ez az ársokk a közüzemi számlákban is megmutatkozik, ami riasztja a fogyasztókat és a politikusokat.
A Rystad Energy elemzői a múlt hónapban a hajók nyomon követésére vonatkozó adatok alapján megfigyelték, hogy 11, Ázsiába folyékony földgázt (LNG) szállító tartályhajó az óceán közepén megfordul, hogy kihasználja a jövedelmező európai eladásokat. Az ilyen magas árak miatt a kereskedők akkor is hajlamosak voltak Európába irányítani a szállítmányokat, ha az ár 100%-át kellett volna felajánlaniuk kompenzációként – mondták az Energy Intelligence adatszolgáltató cég elemzői.
Az is gondot okoz. hogy az állami tulajdonú Gazprom kevesebb gázt adott el a Lengyelországon és Ukrajnán áthaladó vezetékein keresztül, és nem töltött fel annyi európai tárolót, mint általában szokott, bár úgy tűnik, hogy teljesíti a hosszú távú szerződéseit.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy Oroszország ezzel azt szeretné elérni, hogy Európa hagyja jóvá a Lengyelországot és Ukrajnát elkerülő, Németországba tartó Északi Áramlat-2 gázvezetéket.
Az európai kormányok készpénztámogatásokat kínálnak a fogyasztóknak, hogy enyhítsék a csapást. Svédország lett a legutóbbi szerdán, amikor 6 milliárd koronát (661 millió dollárt) jelentett be a magasabb villamosenergia-árak által leginkább érintett háztartások megsegítésére.
Európa emlékezhet arra, hogy mit jelenthet egy rossz tél. 2009 januárjában a Gazprom és Ukrajna közötti árvita kéthetes leállást eredményezett Délkelet-Európában. Ez 70 000 lakás gázfűtését szüntette meg Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban, ami arra kényszerítette az embereket, hogy rokonoknál lakjanak, és kiürítette a fűtőberendezések raktárait.
Az uniós jogszabályok előírják az országok számára, hogy gázhiány esetén segítsék egymást. A kormányok gázveszélyhelyzetet hirdethetnek, és a háztartások megkímélése érdekében elzárhatják az ipari fogyasztókat, ami károsan hat a gazdaságra, de megkíméli őket a humanitárius és politikai katasztrófától.
Elméletileg a kormányok határokon átnyúló gázszállításokat igényelhetnek egymástól. Az elmúlt években Európa több reverzibilis gázvezeték-kapcsolatot épített ki, de a cikk szerint nem eleget ahhoz, hogy az egész kontinenst lefedje, így egyes országok jobban ki vannak szolgáltatva, mint mások.
A rendszert azonban még soha nem tesztelték, és kérdéses, hogy válság esetén mennyire lennének hajlandóak az országok megosztani a gázt.
