A Politico riportere is beszámolt a látottakról.
„Egy csapat teljesen felfegyverzett török tiszt gyűlt össze egy öreg elhagyatott ház előtt november egyik éjszakáján. Újságírókat is a helyszínre hívtak, hogy dokumentálhassák, mi fog történni a rajtaütés során, ami egy olyan „shock házat” fog érni, ahol hírek szerint az országba illegálisan behatoló afgánok gubbasztanak” – olvasható a Politico hétfői cikkében.
A lap beszámolója szerint a szomszédok láthatóan hozzászoktak az ilyesmi látványhoz, meg sem rendülnek. Ezután az akció megkezdődik, és az újságírók szemei előtt betörik az ajtót, majd az épületben több tucat afgán – köztük sok gyerek – kerül elő, akik láthatóan azonnal megadják magukat.
Ezt követően az embereket buszba szállítják és egy olyan fogolytáborba viszik, ami az iráni határtól nem messze fekvő Van városában működik. A törökök szerint ez a terület jelenti a migráns válság frontvonalát, aminek kezeléséhez herkulesi erő szükséges.
„És ez egy olyan erő, amit szívesen bemutatnak” – jegyzi meg a Politico szerzője, akinek beszámolója szerint a meghívott újságírók Mehmet Emin Bilmezzel, Van tartomány kormányzójával is találkoztak.
A tisztviselő minden védelmi eszközre felhívta a figyelmet: a drónokra és a mozgásfigyelő hőkamerákkal ellátott 103 figyelőtoronyra is. A távolban egy betonfal darabjai is feltűntek, amik részei az iráni határon fekvő 295 kilométeres biztonsági falnak.
A törökök azt szeretnék, hogy Európa lássa, mit csinálnak.
„Az európai tisztségviselők időről időre Vanba látogatnak, és én elmondom nekik: Európa biztonsági problémája nem Görögországban vagy Bulgáriában kezdődik, hanem itt” – mondta Bilmez a sajtó munkatársainak.
Törökország valóban minden országnál több menedékkérővel kezel, a lap szerint közel 4 millió főről van szó, akiknek többsége az EU-ba szeretne eljutni. Ezt felismerve az EU az elmúlt években 6 milliárd eurót juttatott Törökország számára, hogy foglalkozhasson a menedékkérőkkel. Részben ebből a pénzből épült a 103 figyelőtorony is.
Ám az egész mögött néhányan egy hátsó szándékot is látnak megbújni.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök komoly belföldi kihívásokkal néz szembe – a gazdaság billegő lábakon áll, a kenyér és gyógyszerek ára elszabadult a magas infláció következtében.
A migráció előtérbe kerülése akár hasznos lehet ilyen szempontból, mivel az EU segítséget küld, nemzetközi figyelem hárul Erdoğan munkájára, ami belpolitikai üzenetet is hordoz.
A tél beköszöntével pedig Törökország egyszerre igyekszik bemutatni a migráns káoszt és a múltban szerzett helytállását. Miközben egy újabb bevándorlóhullámra figyelmeztet, amit csak Törökország növekvő biztonsági apparátusa tud megállítani.
„Az EU migrációra irányuló félelme nagyszerű eszköz Erdoğan számára, hogy különböző pénzügyi és politikai ösztönzést nyerjen az EU-tól, hogy megerősítse a határmenti építkezéseit keleten, ahol Törökországnak amúgy is megvannak a saját nemzetbiztonsági kihívásai, például a terrorizmus miatt” – összegezte a helyzetet Karolína Augustová, az Aston Egyetem és az Isztambuli Politikai Központ munkatársa a Politico számára.
