Bay Zoltán a radarcsillagászat megteremtőjeként, a Hold „letapogatójaként” lett világhírű, mellette azonban a II. világháború alatt a zsidó származású munkatársait mentette, s szembeszállt a kommunista rendszerrel is. Bay helytállásáról a tavaly megjelent Magyar hősök című kötetben részletesebben is olvashatnak – írja Sal Endre a Mandineren.
1900. július 24-én, egy népes család hatodik gyerekeként született Bay Zoltán a Békés megyében fekvő Gyulaváriban. Édesapja a falu református lelkipásztora volt. 1918-ban tette le az érettségit a Debreceni Református Kollégiumban, majd felvételt nyert a budapesti tudományegyetemre.
Bay már fiatalon komoly szakmai eredményeket ért el: nemcsak doktori fokozatot szerzett, hanem mindössze 30 évesen professzorrá nevezték ki a szegedi tudományegyetemen. A harmincas évek folyamán több szabadalma is megjelent, sorra nyerte az ösztöndíjakat, képességeit kollégái nagyra tartották. Valamennyi neves magyar tudós közül Szent-Györgyi Alberttel ápolta a legszorosabb barátságot, egészen a Nobel-díjas biológus haláláig.
Szakmai sikereit számba véve nem csoda, hogy Aschner Lipót, a Tungsram vezérigazgatója felkérte a gyár budapesti laboratóriumának vezetésére. 1942-ben a Honvédelmi Minisztérium javaslatára a Tungsram kutatólaboratóriumában Bay vezetésével – szigorú titoktartás mellett – mikrohullámú és lokátorkutató csoport létesült. A tudós azzal a kikötéssel fogadta el a felkérést, hogy csak védelmi katonai eszközöket fognak kifejleszteni. Leszögezte továbbá, hogy a kutatáshoz szükséges embereket ő maga választja ki, és azok állandó mentesítést kapnak minden egyéb katonai feladat alól. Sőt, amennyiben zsidó van közöttük, ők szintén védettséget élveznek.
A „Bay-csoport” egy újfajta légvédelmi radart fejlesztett ki, amelyből 1944 közepéig két lokátort helyeztek üzembe.
A tudós a német megszállást követően egyre több nehézséggel szembesült: nemcsak 13 zsidó kollégáját kellett rejtegetnie a németek elől, hanem azt is meg kellett akadályoznia, hogy a visszavonulás során magukkal vigyék vagy megsemmisítsék a Tungsram-kutatócsoport eszközeit, berendezéseit és feljegyzéseit. A nyilas hatalomátvétel után a gyár működését leállították, s Bay több, a radarkísérletben részt vett kutatóval együtt csatlakozott a Szent-Györgyi Albertet is a soraiban tudó ellenállási mozgalomhoz. A nyilasok ugyan elfogták a tudóst, de semmit nem tudtak rábizonyítani, és nem árulta el társait sem, így csak egy éjszakát töltött a Margit körúti fogházban. A főváros ostroma idején budai lakásokban rejtőzködött, majd amikor Újpest a Vörös Hadsereg kezére került, visszatért a gyárba dolgozni.
Nem volt azonban könnyű dolga, mivel a berendezések nagy részét „háborús jóvátétel” jogcímén elszállították a Szovjetunióba. Bay ennek ellenére továbbra sem hagyott fel egyik legnagyobb gyermekkori álmának megvalósításával: a Hold „letapogatásával”, vagyis a Föld és a Hold közötti távolság megmérésével.
A cikk folytatása itt olvasható.
