A szövetségi intézményektől történő elszakadásról, illetve saját hadsereg felállításáról is szó van abban a vitában, amely pénteken kezdődött a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjében, és amelynek célja az országrész eddiginél is nagyobb önállóságának a megszerzése – olvasható a pénteki Banja Luka-i sajtóban.
Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából, október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, és veszélyesnek tartja a térség stabilitása szempontjából, a boszniai szerbek azonban nem álltak el a tervüktől.
Milorad Dodik azt követően kezdett el beszélni a szövetségi intézményektől történő elszakadásról, hogy a nemzetközi közösség korábbi főképviselője, Valentin Inzko törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható.
Hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki. Ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani – közölte akkor a boszniai szerb politikus, és azóta erre hivatkozva egyre több szövetségi törvénytől próbál elszakadni az országrész.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Emellett a békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.
A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre, a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször is közölte, nem fogadja el a főképviselői megbízás legitimitását.
A pénteken kezdődött parlamenti ülésen egyebek mellett arról is szavaznak majd, hogy a parlament megbízza a kormányt az országrész új alkotmányának a megfogalmazásával, amelyben világosan szerepel, hogy pontosan milyen jogosultságai vannak a boszniai Szerb Köztársaságnak, és milyen kérdésekben nem köteles követni a szarajevói központi intézmények iránymutatását. Emellett arról is szavaznak, hogy az országrész intézményei „átveszik” az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek illetékességeit. A képviselők feltehetően azt is megszavazzák, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítsák a nemzetközi főképviselő rendeleteit.
A boszniai alkotmány értelmében az országrészek nem „vehetik vissza” a korábban az államra ruházott illetékességeket.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
