„Most lett egy kulturális miniszterünk, aki az irániak szoros barátja” – figyelmeztetett egy Izrael-barát szervezet vezetője.
Múlt hét szerdán beiktatták Németország új vezetőit, élükön Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárral. A „jelzőlámpa” nevet viselő koalíció tagjai a haladás mottójának zászlója alatt foglalták el helyeiket, ám több zsidó vezető, aktivista és elemző attól tart, hogy az új kormány nem éppen a haladást fogja előmozdítani az izraeli-német kapcsolatok területén.
A témában a Jewish Telegraphic Agency összeállítást készített, amiben a német zsidó közösség tagjait kérdezték. Ahogy a lap kiemeli, a koalíciós kormány 177 oldalas programjának fő pontjai a klímavédelemre és pénzügyi reformokra fókuszálnak, de ahogy mi is beszámoltunk róla korábban, a zsidóság és Izrael támogatására is ígéretet tesznek benne. Ám mindezeken túl célként tűzi ki még az iráni atomalkuról szóló tárgyalások folytatását, az izraeli telepek elítélését és az ENSZ palesztinokért kampányoló szervezetének (UNRWA) támogatását is.
Nukleáris fegyverkezés
„Elég érdekes, hogy egy olyan német kormány állt fel, aminek a zöld-párti tagjai, valójában nem ellenzik Irán nukleáris programját”
– hangsúlyozta Eldad Beck, német elemző, az Israel Hayom szerzője.
Szerinte ugyanis jelentős ellentmondás van abban, hogy miközben Németországban a nukleáris létesítményeket bezárják, Iránt hagyják kedve szerint cselekedni ezen a téren.
Külügy és kultúra
Az új kormány a Zöld Párt egyik tagját, Annalena Baerbockot nevezte ki új külügyminiszterként, aki az első nő ebben a székben. Ahogy a lap megjegyzi, Baerbock 2018-ban visszautasította az izraeli tengeralattjáró eladásokat érő kritikákat, valamint kiállt Izrael önvédelmi joga mellett idén májusban, amikor a Hamásszal összecsapások történtek. Új pozíciójában egyelőre mégis „túl korainak” nevezte, hogy álláspontot foglaljon, mikor izraeli politikájáról kérdezték.
Kulturális területen sokkal világosabb a felállás, hiszen Claudia Roth, szintén a Zöld Párt tagjaként nyerte el a kulturális megbízotti pozíciót, és a lap szerint ezen a téren sokkal kevésbé lehet barátságos hozzáállásra számítani Izrael felé.
„Most van egy olyan kulturális miniszterünk, aki közeli barátja az irániaknak, és a mullah rezsim előtt fejkendőben hajtott fejet, ráadásul Izrael kulturális bojkottjának támogatója is”
– fogalmazott Sacha Stawski, az Izrael-barát Honestly Concerned kutatócsoport vezetője.
Izrael és a határok
A koalíciós program Angela Merkel korábbi kijelentésével összhangban német „állami érdeknek” nevezi Izrael biztonságát, noha amúgy Izraelt egyszer sem nevezi meg „zsidó államként”.
Németország korábban egyértelműen a kétállami megoldást hangsúlyozta, most egy új formulával az „1967-es határvonalakat” emlegetik megegyezési pontként, amit az Izrael-barát tábor gyakran hibás szóhasználatnak tart, ami delegitimizálja Izrael jelenlétét a történelmi 1949-es fegyverszüneti határon túl.
Egy másik német megszólaló, Malca Goldstein-Wolf elmondása szerint Izrael-barát aktivistaként az FDP szavazója, és nagy csalódásként élte meg a koalíciós kormány összetételét. Úgy látja, a kormány politikusai nem értették meg, hogy az izraeli telepesek kérdése nem tartozik rájuk, és az UNRWA támogatását sem kötik feltételekhez. „Igazán számítok rájuk abban, hogy Izrael-barát befolyást gyakoroljanak a politikai döntéshozatalban, de nem várok csodákat” – mondta a sajtónak.
Rafael Korenzecher, a Jüdische Rundschau szerzője szintén szkeptikus hanggal nyilatkozott az új politikai felállásról. Szerinte az FDP elárulta szavazóit azzal, hogy lehetővé tette egy baloldali vezetés felállítását, és kétséges, hogy képes lesz-e bármilyen lényeges befolyást gyakorolni a vezetés külpolitikájára.
„Most van egy vörös-zöld kormányunk, ami az FDP segítségével jött létre, de közben az FDP jelentősége csökkenni fog és felbomlik ebben a felállásban” – vetített előre Korenzecher egy várható forgatókönyvet. Majd hozzátette, az új politikai vezetés fényében a német zsidó közösség életében sem számít jelentős haladásra a közeljövőben.
