Magyarországnak nem szabad hagynia, hogy az Európai Unió döntsön a magyar törvényekről, a magyaroknak ragaszkodniuk kell saját függetlenségükhöz – mondta Yoram Hazony izraeli filozófus szerdán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett, konzervativizmusról szóló beszélgetésen.
A filozófus, aki a jeruzsálemi Herzl Intézet igazgatója is, Gallai Sándorral, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola vezetőjével beszélgetett az MCC Budapest Lectures című beszélgetéssorozatának rendezvényén.
Yoram Hazony beszélt többi között Magyarország és Lengyelország, valamint az Európai Unió közötti jogi konfliktusról. Felháborítónak nevezte, hogy sok európai azt gondolja, jót tesz azzal, hogy diktál Magyarországnak, felszámolja a szuverenitást és a függetlenséget, arra hivatkozva, ők jobban tudják, mi a legjobb.
Hangsúlyozta:
Magyarországnak sok közös gazdasági és hadi érdeke is van Európával, ezért fontos az együttműködés. De az, hogy az Európai Bíróság döntsön a magyar törvényekről, döntsön arról, ki vándoroljon be Magyarországra, nem lehetséges
— közölte, arra szólítva fel a magyarokat, hogy mindenképpen ragaszkodjanak a saját függetlenségükhöz, szabadságukhoz.
Véleménye szerint
a magyar nemzet vagy független lesz, tehát saját parlamentje, kormánya, és bíróságai döntik el, hogy az országban milyen törvények lesznek, vagy Magyarország gyakorlatilag egyfajta protektorátusa lesz az európai birodalomnak, csakúgy, mint korábban a német birodalomnak.
Lengyelország esetében álláspontja szerint tulajdonképpen az a kérdés a lengyelek és az Európai Unió között: lengyel bíróságoknak van-e joguk ahhoz, hogy döntést hozzanak arról, hogyan éljenek a lengyelek.
A filozófus a „Konzervativizmus: Visszatérés az alapokhoz” címmel tartott beszélgetésen arra is kitért: a második világháborút követően a liberalizmus – mint az egyéni szabadságot kinyilatkoztató világnézet – lett a meghatározó polgári hit az Egyesült Államokban, Európában és sok más demokratikus országban is.
Szerinte ugyanakkor 2020-ban az Egyesült Államokban már megjelent a neomarxista irány. Ezt olyan kulturális forradalomként írta le, amely szerinte egyáltalán nem nevezhető liberálisnak, egyáltalán nem az egyén liberalizmusát hangsúlyozza, hanem céltudatosan akarja megsemmisíteni és átalakítani a nyugati országok hagyományait, legyen szó Istenről, családról, vallási gyülekezetekről, illetve a férfi és nő közötti különbségekről.
Ez – mint mondta – a legtöbb angol nyelvű országban már megjelent, és az egész Földön el fog terjedni. Ígéretesnek nevezte, hogy vannak olyan európai országok, amelyek sokkal inkább hajlandóak arra, hogy harcoljanak a nemzeti függetlenségükért és szabadságukért, mint például az amerikaiak. Szerinte az olyan kisebb országok, mint Magyarország vagy Izrael, kifejezetten ösztönzőleg hatnak a konzervatív gondolkodókra.
A filozófus – akinek jövőre jelenik meg a „Conservatism: A Rediscovery” című új könyve – arról is a beszélt:
a liberális megközelítéssel ellentétben nemcsak liberális, hanem konzervatív demokrácia is létezik.
Erre többi között Magyarországot és Izraelt hozta példaként. Úgy vélekedett, a konzervatív demokrácia olyan államot jelent, amelynek érdeke, hogy fenntartsa az egyének szabadságát, ugyanakkor az ország életét a hagyományokra, elődei örökségére alapozza.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.