Az Egyesült Államok és NATO szövetségesei serényen fegyverzik az ukrán hadsereget és olyan üzenetet küldenek Kijevnek, hogy az feltételezheti, hogy a Nyugat támogatni fogja őket a szakadárokkal és az oroszokkal szemben.
Az ukrán kormány és a szeparatista erők között az elmúlt években a törékeny minszki egyezményeknek köszönhetően a Donyec térségében zajló konfliktus csöndben folyt, most azonban a harcok a felmelegedés félreismerhetetlen jeleit mutatják. Egyre több a feltételezés, hogy Oroszország akár újra megszállhatja Ukrajnát – írja Ted Galen Carpenter, biztonságpolitikai elemző a National Interest oldalán.
A nyugati vezetők meggondolatlan stratégiát folytatnak a szakértő szerint, és Kreml egyre határozottabb figyelmeztetéseket küld a nyugati hatalmaknak.
Április eleje óta Oroszország két alkalommal is baljóslatú katonai bevetést hajtott végre ukrajnai határa közelében. Tavasszal a Biden-kormányzat új, 125 millió dolláros fegyvereladást jelentett be Ukrajnának. Bár a tranzakciót júniusban átmenetileg felfüggesztették, a csomagból 60 millió dollárt kézbesítettek Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter október végi kijevi látogatása során.
Nem az Egyesült Államok az egyetlen NATO-tag, ami fegyvereket adott el Ukrajnának. Törökország drónokkal szereli fel az ukrán hadsereget, és október végén a kijevi erők dróntámadást hajtottak végre, amely megsemmisített lázadó tüzérségi ütegeket a Donyecben. Az orosz erők ezután új erőket küldtek a határ közelében, ami miatt Antony Blinken amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot.
A fegyvereladások csak egy része Egyesült Államok és egyes NATO szövetségesek Kijev felé irányuló támogatásának. Joe Biden elnök többször is kifejezte Washington elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett az „orosz agresszióval” szemben. Az amerikai és ukrán csapatok több alkalommal is tartottak közös hadgyakorlatot (hadijátékokat), és Ukrajna erőit bevonták a NATO hadgyakorlatába. A szerző szerint Amerika úgy kezeli az ukránokat, mintha NATO tagok lennének.
A szakértő szerint az ilyen intézkedések szükségtelenül destabilizálnak. Ukrajna vezetői, köztük Volodimir Zelenszkij elnök, már most is hangzatos kijelentéseket tesz a Krím visszaszerzéséről és a donyeci szeparatisták legyőzéséről. Az ország 2021 márciusában elfogadott hivatalos védelmi stratégiai dokumentuma kifejezetten tartalmazta ezeket a célokat.
Ukrajna katonai erői sem mennyiségben, sem minőségben nem érnek fel Oroszország hadseregéhez. Az Egyesült Államok vagy a NATO katonai támogatásába vetett hit azonban arra késztetheti az ukrán vezetőket, hogy felhagyjanak az óvatossággal. Egyszer korábban az Egyesült Államok arra késztetett egy túlságosan buzgó szövetségest, hogy azt feltételezze, hogy Washington támogatja, és az eredmény egy szükségtelen háború volt, amelyben a szövetséges megsérülve és megalázva került ki.
George W. Bush kormánya a szerző szerint ostoba módon arra biztatta Mihail Szaakasvili grúz elnököt, hogy elhiggye, országa az Egyesült Államok fontos szövetségese, és az Egyesült Államok és a NATO megmenti Grúziát, ha konfliktusba keveredik Oroszországgal. Washington több millió dollárnyi fegyvert adott Tbiliszinek, és még grúz csapatokat is kiképzett.
2008 augusztusában Szaakasvili katonai offenzívát indított, hogy visszaszerezze az irányítást Dél-Oszétia (a két szecessziós régió egyike) felett. Moszkva teljes körű ellentámadással válaszolt, amely hamarosan több grúz város elfoglalásához vezetett, és orosz csapatokat gyorsan elérték a főváros külterületét. Washington korábbi támogató retorikája ellenére Szaakasvili felfedezte, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó háborút vívni Grúzia kedvéért, ezért békemegállapodást kellett aláírnia és bele kellett mennie az oroszok békefeltételeibe.
A szakértő szerint az Egyesült Államok ugyanazt tenné Ukrajnával, amit Grúziával tett.
A washingtoni fegyvereladások különösen hozzájárulnak egy veszélyes helyzet kialakulásához.
Donald Trump elvileg gyenge volt Oroszországgal szemben, kormánya mégis fegyvereket adott el Ukrajnának. 2017-ben és 2019-ben is ezek a szállítmányok még Javelin páncéltörő rakétákat is tartalmaztak Moszkva heves tiltakozásai ellenére. A hasonló bőkezű fegyvereladások Biden alatt is folytatódtak.
Carpenter szerint a NATO és az Egyesült Államok jobban tenné, ha nem provokálnák Oroszországot, mert egy éles konfliktussal csak is az ukránok járhatnak rosszul.
