Átírhatja az emberiség evolúciójával kapcsolatos ismereteinket a frissen felfedezett szenzáció.
A Földközi-tengeri Kréta szigetén, Görögországban talált lábnyomokat több mint hatmillió évvel ezelőttre datálták. Ezek a lábnyomok váltak a legrégebbi, eddig emberiség előtti időkre datált lábnyomok – derül ki a Scientific Reports című szakfolyóiratban közzétett új tanulmányból, amit szemlézett a The Jerusalem Post.
A németországi Tübingeni Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2017-ben tette a felfedezést, amikor is a kezdetben 5,7 millió évesnek hitt lábnyomokat 6,05 millió évesként regisztrálták.
A felfedezést megelőzően a kutatóknak a legidősebb fosszilis leletük a 3,5 millió éves „Australopithecus afarensis” – más néven Lucy, az emberiség egyik leghíresebb őse – volt a nyilvántartásban. A krétai lábnyomok tehát 2,5 millió évvel idősebbek, mint bármi, amire a tudósok eddig támaszkodhattak.
A lábnyomok és a későbbi leletek új betekintést nyújtanak az ember korai evolúciójába. „A legrégebbi, felegyenesedett, járásra használt emberi lábfejnek párnája volt, erős, párhuzamos nagylábujjjal és egymás után rövidebb oldalsó lábujjakkal” – mondta Per Ahlberg, az Uppsalai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. „A lábfejnek rövidebb volt a talpa, mint (az egyébként Lucy néven ismert legrégebbi ismert hominida fajba tartozó) Australopithecusnak. A boltozat még nem volt kifejlett, és a sarok keskenyebb volt” – tette hozzá.
Az eredmények megkérdőjelezik az „Out of Africa” elméletet is, amely szerint az emberiség Afrikából származik, mielőtt elterjedt volna a Földön, mivel ezek az új lábnyomok azt mutatják, hogy Eurázsiában már több mint hatmillió évvel ezelőtt is létezett élet.
Ez az új bizonyíték megkérdőjelezi azt, amit az emberiség hosszútávú evolúciójáról tudunk.
Az eredmények azonban nem biztos, hogy elegendő bizonyítékul szolgálnak egy teljesen más evolúciós folyamatra, mint amit eddig ismertünk.
Julien Louys, a Griffith Egyetem paleontológusa és paleoökológusa szerint a lábnyomokból köztudottan nehéz következtetéseket levonni a kísérő testanyagok, például fosszíliák és fogak nélkül.
„A lábnyomokkal való munka nehézsége az, hogy nagyon nehéz egy adott fajhoz kötni őket”
– mondja Louys. „Sok lábnyom esetében sokkal nehezebb megmondani, hogy melyik fajhoz tartoznak – olyannyira, hogy a lábnyomkutatóknak saját rendszerük van a lábnyomok elnevezésére és osztályozására” – emeli ki.
Talán soha nem tudjuk meg, hogy mi – vagy ki – hagyta ezeket a lábnyomokat az ősi Krétán több mint 6 millió évvel ezelőtt, de ezek a lenyomatok – az őskori élet ritka pillanatképei – még egy ideig feltehetően igen nagy tudományos zűrzavart fognak okozni.
