Egy évvel a bejrúti robbanás után újra van libanoni kormány

Rendeletet írt alá pénteken Michel Aun libanoni elnök és Nadzsíb Míkati miniszterelnök-jelölt a kormányalakításról, több mint egy évvel azután, hogy Haszan Diáb előző miniszterelnök és kormánya benyújtotta lemondását a tavaly augusztusi bejrúti robbanás után.

A 66 éves, milliárdos üzletember Míkati – akit augusztusban bíztak meg kormányalakítással – ismertette 24 fős kabinetje összetételét az elnöknek. Míkati az elnöki palotában újságíróknak nyilatkozva ígéretet tett arra, hogy úrrá lesz a gazdasági válságon, hozzátéve: a kormány számára kulcsfontosságú a pénzügyi támogatások folyósítása.

„A helyzet nehéz, de kezelése nem lehetetlen, ha együttműködünk” – jelentette ki az ország egyik leggazdagabb emberének számító Míkati. „Reményeim szerint meg tudjuk valósítani az emberek vágyait, vagy legalábbis meg tudjuk állítani az összeomlást” – tette hozzá. Elmondta továbbá, hogy a kormány mentőcsomagot készítenek az ország számára.

Az elszegényedett észak-libanoni Tripoli városából származó Míkati korábban kétszer is, 2005-ben, valamint 2011 és 2013 között is volt miniszterelnök. Az AP amerikai hírügynökség szerint széles körben azt tartják róla, hogy ugyanahhoz a politikai osztályhoz tartozik, amely csődbe vitte az országot.

Míkati a harmadik személy, akit kormányalakításra kértek fel azóta, hogy Diáb és kormánya benyújtotta lemondását a főváros, Bejrút kikötőjében tavaly augusztusban bekövetkezett, több mint kétszáz ember halálát és mérhetetlenül nagy anyagi károkat okozó robbanás nyomán. A Míkati előtt megbízott Szaad Haríri volt miniszterelnök július közepén mondott le a kormányalakítási megbízásról a politikai nézeteltérésekre hivatkozva.

A kormányalakítás egyik fő akadálya a politikai pártok közötti csatározás volt. Az elhúzódó kormányalakítás tovább súlyosbította az országot sújtó gazdasági válságot.

Libanon 2019 óta súlyos politikai, gazdasági és pénzügyi válsággal küzd, amelyet súlyosbított a bejrúti kikötőben tavaly augusztusban történt robbanás. Elemzők szerint az 1975-től 1990-ig tartott polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. Az ENSZ szerint a mintegy hatmilliós libanoni lakosság több mint 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Libanon lassan megszűnik államnak lenni, és Irán nem is lehetne boldogabb

A Közel-Kelet korábbi egyik legfejlettebb államában lassan áram és víz sincs, a káoszból pedig Irán húz hasznot.

Borítókép: EPA/DALATI AND NOHRA HANDOUT