Az izraeli gazdák versenyt futnak az idővel, hogy felkészüljenek a közelgő szombati évre. A jövő hónapban kezdődik a zsidó újév, a Ros Hásáná, a hetedik évbe lépünk, amelyet héberül „Smitának” neveznek – írja a The Times of Israel.
„Hat éven át vesd be földedet és gyűjtsd be termését; a hetedikben pedig engedd ugarnak és hagyd el, hogy egyék (termését) néped szűkölködői, és amit meghagynak, egye meg a mezei vad; így tegyél szőlőddel és olajfáddal”. (2Mózes 23:10-11)
Ahogyan Isten hat nap alatt teremtette a világot, és a hetedik napon megpihent, amit minden héten a sábáttal tisztelünk, a szombatév ugyanennek a gondolatnak a kiterjesztése. Hat éven át dolgoznunk kell, de a hetedik évben pihennünk.
Míg a legtöbben közülünk a nyár hátralévő heteit élvezik, addig Izrael keményen dolgozó földművesei a hatodik év utolsó heteiben éjjel-nappal aratnak. Amint Ros Hásáná beköszönt, egy egész évre leteszik az ekéket és a metszőollókat. Amikor utoljára búcsút vesznek a földjeiktől, sokan e hűséges gazdák közül szélesre tárják majd a kapujukat, és egy táblát helyeznek el, amelyen ingyen kínálják a terményeiket. Miután évekig fektették bele vérüket, verejtéküket és könnyeiket, ezek a meg nem énekelt hősök oly sok áldozatot hoznak azért, hogy a Bibliába vetett hitüket járják.
Bátor feleségeikkel és odaadó gyermekeikkel együtt ezek a férfiak teljesen a Mindenható kezébe helyezik sorsukat és jövőjüket.
Az biztos, hogy a legtöbb ember nem tudná meghozni ezt az áldozatot vagy megfelelni ennek a kihívásnak, pedig a Tóra rámutat, hogy a 70 éves száműzetés is a Smitá be nem tartásáért volt.
