A The Economist magazin 13 éve minden évben kiad egy átfogó demokráciaindexet, amely részletesen elemzi a világ több mint 160 országában működő demokratikus folyamatokat – írja Jacob Sivak a The Algemeiner oldalán.
Az demokráciaindex hatvan pontszámon és öt különböző kategóriába csoportosított rangsoron alapul, amelyek a választási folyamatokat és a pluralizmust, a kormányzat működését, a politikai részvételt, a politikai kultúrát és a polgári szabadságjogokat mérik. Az országokat négy típusba sorolják: teljes demokráciák, hibás demokráciák, hibrid rezsimek és autoriter rendszerek.
A 2020-as évre vonatkozóan 23 ország teljes demokráciaként, 52 törékeny demokráciaként, 35 hibrid rendszerként és 57 tekintélyelvű rendszerként szerepel. A hibás demokráciának minősített Egyesült Államok (olyan országokkal együtt, mint Franciaország, Olaszország és Portugália) a 25. helyen szerepel, míg a szintén törékeny demokráciának minősített Izrael a 27. helyen.
Az egyes országok eredményei hat globális régió valamelyikébe sorolhatók, amelyek közül 20 ország az „Észak-Afrika és Közel-Kelet” kategóriába tartozik.
A 2020-as demokráciaindex-jelentés szerint ez a régió „az abszolút monarchiák, az autoriter rezsimek és a katonai konfliktusoktól szenved … A kevés pozitívum közé tartozik a megnövekedett politikai részvétel Izraelben, amit a 2020-as választások magas részvételi aránya mutat, annak ellenére, hogy két éven belül ez volt a harmadik választás”.
Izrael 2020-as pontszáma és rangsora messze meghaladja a Közel-Kelet bármely más országét. Tunézia, amely az 54. helyen áll, közvetlenül India és Magyarország előtt, az egyetlen másik közel-keleti ország, amely hibás demokráciaként szerepel a listán (és ez még változhat); a többi vagy hibrid rezsim, vagy nagyobbrészt autoriter rezsim. Törökország, amely a nyugat-európai csoporttal együtt szerepel a listán, a 104. helyen áll, és hibrid rezsimnek minősül.
Az első Demokrácia-index (2006) Izraelt hibás demokráciaként, a 47. helyen sorolta fel – míg az Egyesült Államokat még teljes demokráciaként, a 17. helyen. Az azóta eltelt 13 év alatt az USA helyezése csökkent, Izraelé viszont jelentősen javult, annak ellenére, hogy a terrorista csoportok és ellenséges országok folyamatosan fenyegetik és támadják.
Tekintettel egy arab párt felvételére a kormánykoalícióba, valamint azokra a nyilatkozatokra, amelyek arra utalnak, hogy a nem-ortodox zsidó vallási gyakorlatokat jobban elfogadja az állam, a következő demokráciaindex Izrael rangsorának további javulását eredményezheti.
Hogyan kezeli a demokráciaindex a Gázai övezetet és Ciszjordániát? Egyszerűen. Az demokráciaindex 2006-os indulása óta Palesztinát de jure (más államok által legitimnek elismert) külön államként kezeli. A 2019-es rangsorolása? A 117. helyen.
