Az elmúlt hétvégén a washingtoni nemzeti székesegyház a globális járvány óta először nyitotta meg kapuit a hívek előtt — írja Manya Brachear Pashman a Times of Israel blogján.
Sokak számára ez volt az első alkalom, hogy szembesüljenek a székesegyház ikonográfiájának legújabb szerzeményével: a legendás holokauszt-túlélő, Elie Wiesel kőbe faragott fejével.
A héber Biblia több ezer év óta halott alakjai mellett a 2016-ban elhunyt Wiesel az egyetlen zsidó, akinek szobrot állítottak az amerikai főváros gótikus székesegyházában. Egy másik modernkori zsidó, a 2. világháborús hős Alexander Goode rabbi arcképét ólomüvegen örökítették meg.
A székesegyház munkatársai számítottak rá, hogy lesznek kételyek Elie Wiesel alakjának beemelésének kapcsán a keresztény szakrális térbe.
Arra azonban nem számítottak, hogy pont az izraeli-palesztin konfliktus fellángolása ad napi aktualitást az alkotás felavatásának.
Ugyanis a Wiesel-képmás leleplezése utáni hónapokban terrorizálta a Hamász rakéták ezreivel a zsidó államot, ami megtorlást és 11 napos konfliktust robbantott ki.
Az izraeli helyzet felizzása Egyesült Államok-szerte heves Izrael-ellenes és antiszemita kirohanásokat váltott ki.
Wiesel álláspontja a konfliktusban az volt, hogy Izraelt, a zsidók örök hazáját meg kell védeni. 1949-es látogatásán a saját szemével látta, amint a fiatal Izrael állam küzd a szomszédai támadásai ellen, miközben befogadja az arab országokból, és Európából elüldözött zsidókat. Látott már olyat, amikor a saját szomszédaik támadtak zsidókra, és annak nem lett jó vége. Kritikusai szerint éppen ezért kellett volna nagyobb empátiával fordulnia a palesztinok felé, mások szerint viszont pont ezért nem.
„Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy Elie Wiesel mélyen istenfélő zsidó volt. Pontosan ezért van helye a székesegyházunkban”
— mondta Kevin Eckstrom, a katedrális szóvivője.
„Az ő hite, és hívő emberként Istennel folytatott küzdelme tette őt azzá, aki volt, és színesítette a történetét a kezdettől a végéig”
— tette hozzá.
A szobor elkészítése előtt konzultáltak Wiesel özvegyével és az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumával. Az egyház több rabbi véleményét is kikérte, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ábrázolás nem sérti-e a faragott képeket tiltó parancsolatot. A válasz az volt, hogy zsinagógában egy ilyen faragvány tiltott lenne, de egy keresztény templomban nem probléma.
Az antiszemitizmus Amerikában egyre növekszik, amióta Wiesel öt évvel ezelőtt meghalt
— emelte ki Eckstrom,
és mindannyiunk feladata, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy mi történik, ha elfordítjuk a tekintetünket. A faragvány arra kényszeríti az imádkozókat, hogy felemeljék a fejüket, és felnézzenek rá.
Wiesel arcképe nemcsak egy a sok közül, amelyet a székesegyház falaiba és boltíveibe faragtak. Arca szó szerint az első dolog, amit megpillant, aki belép az épületbe az Emberi Jogok tornácán keresztül.
„Lenéz rád, és a szemedbe néz, te pedig valahogy felnézel rá”
— jellemezte Eckstrom.
„Van egy pillanat, amikor szinte olyan érzés, mintha rád nézne, és ez nem véletlen…. Kicsit szándékosan próbálunk megbizonyosodni arról, hogy senki sem felejti el, hogyan bukott meg az egyház, hogyan bukott meg az emberiség, és hogyan kell jobbaknak lennünk, és soha nem felejtjük el a történteket.”
„Reméljük, hogy jelenléte emlékeztetni fog mindenkit, aki ebbe a térbe érkezik, mindenre, amit átélt, és mi most a felelősségünk, hogy továbbadjuk ezt az örökséget, hogy megakadályozzuk azt a fajta népirtást, amelyet ő túlélt”
— mutatott rá a szóvivő.
„Nagyon sok gondolattal kell megbírkózniuk a keresztényeknek, amikor nézik ezt a faragványt.”
