Az amerikai-izraeli publicista szerint „a Biden-kormányzat az Egyesült Államok Izrael iránti hagyományos támogatását olyan politikával cserélte fel, amely az ellenségei támogatására épül”.
A Hamász legutóbbi terrorhulláma során Joe Biden négyszer is felhívta Benjamin Netanjahut, holott megválasztása után több mint egy hónapon át távol tartotta magát az izraeli miniszterelnöktől. A látványos érdeklődés azonban nem a kapcsolatok javulását jelzi, hanem azt, hogy Washington feláldozza Izrael biztonságát saját politikája érdekében – ismerteti a Hetek Caroline Glick az Israel Hayom oldalán megjelent elemzését.
A neves konzervatív publicista felhívja a figyelmet arra, hogy az amerikai elnök a terrorhullám kezdetén kifejezte ugyan támogatását Izrael önvédelmi harca mellett, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában is megakadályozta az Izraelt elítélő nyilatkozat tervezetet, ám a konfliktus elhúzódása miatt a washingtoni vezetés egyre türelmetlenebb lett – írja a Hetek.
Biden a negyedik telefonhívásában, május 19-én már nem beszélt Izrael önvédelmi jogáról, hanem ultimátumot intézett Netanjahuhoz, hogy sürgősen – még aznap – jelentős mértékben csökkentse az „eszkalációt”.
A tűzszünet bejelentését követően Anthony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, miszerint az elkövetkező napokban a Közel-Keletre utazik, hogy segítsen a felek között „a jobb jövő kiépítésében”.
Mire számíthat Izrael a megújult amerikai közvetítésekből? – teszi fel a kérdést Caroline Glick.
„Biden jelenlegi, Izraellel kapcsolatos politikája három olyan elemre épül, amelyeket az amerikai kormányzat már a Hamasz rakétaoffenzívája és az arab-zsidó vegyes lakosságú városokban kirobbant zsidóellenes pogromok előtt eldöntött” – írja a szerző, aki szerint ezek a lépések egyértelműen sértik Izrael biztonsági érdekeit.
Először is az Iránnal Bécsben felújított atomtárgyalások során az amerikai kormány jelezte, hogy kész a gazdasági szankciók feloldására.
Glick szerint Biden több döntése is segített a Hamásznak abban, hogy meggyőzze az izraeli arabokat a terrorkampány támogatására, mondván, nem kell szankcióktól tartaniuk, akkor sem, ha pogromokat indítanak a zsidó szomszédjaik ellen és nyíltan elfogadják képviselőjükként a gázai terrorszervezetet”.
A második figyelmeztető jel Izrael számára az volt, hogy Biden a Közel-Kelet ügyében felelős kulcspozíciókba – a Nemzetbiztonsági Tanácsba, a külügyminisztériumba, a védelmi minisztériumba és az amerikai hírszerzési ügynökségekbe – olyan személyeket nevezett ki, akik nyíltan bizonyították Izrael-ellenes álláspontjukat – olvasható a Hetek írásában.
A harmadik tényező, ami Biden Izraellel kapcsolatos politikáját meghatározza, a Demokrata Pártban uralkodó politikai hangulat.
„A radikális demokrata képviselők a Kongresszusban a konfliktus első pillanatától kezdve példátlan Izrael-ellenes hangulatkeltésbe és akcióba kezdtek”
– emlékeztet Glick.
Izraelnek ezért „olyan nemzeti stratégiára van szüksége, amely abból indul ki, hogy a Biden-kormányzat az Egyesült Államok Izrael iránti hagyományos támogatását olyan politikával cserélte fel, amely az ellenségei támogatására épül” – zárja Caroline Glick a Hetek oldalán ismertetett publicisztikáját.
A teljes írás itt olvasható el.
