Az amerikai elnök hat telefonbeszélgetéssel egyengette a tűzszünet létrejöttét Izrael és a Hamász terrorszervezet között.
Mielőtt a Gázai övezet terrorszervezeteivel folytatott 11 napos harc fegyverszünettel zárult volna, Joe Biden amerikai elnök hat telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, egyet Abdel Fattah al-Szíszi egyiptomi elnökkel, valamint a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal – írja az Új Kelet online izraeli-zsidó hírportál Barak Ravid, a Walla és az Axios riporterének értesüléseire hivatkozva.
A beszámoló az április végi események feltárásával kezdődnek, amikor Washingtoni tisztviselők és szakértők figyelmeztették a Fehér Házat, hogy a palesztin parlamenti választások elhalasztása, a palesztin családok kilakoltatásának fenyegetésével együtt Kelet-Jeruzsálem Sejk Dzsarra negyedében, új krízist vetíthet előre. Eleinte a Fehér Ház nem vette különösebben komolyan a figyelmeztetéseket. Az izraeli-palesztin konfliktus alacsony prioritású maradt.
Ezután következett az izraeli rendőrség és a palesztin tüntetők közötti összecsapás az al-Aksza mecsetnél a Templom-hegyen, amely a zsidók számára a legszentebb, míg a muszlimok számára a harmadik legszentebb hely, és amely május 10-én még súlyosabb zavargásokba torkollt, több száz palesztin és számos rendőr megsebesülését eredményezve – emlékeztet az Új Kelet elemzése.
A Biden-kormánynak három azonnali követelése volt Izraeltől: állítsa le a kilakoltatásokat Sejk Dzsarrában, csökkentse a feszültséget a Templom-hegyen, és törölje az évente megrendezett Jeruzsálem-napi zászlós felvonulást, mely Jeruzsálem egyesítését ünnepli.
Míg az izraeli tisztviselők akkoriban arról tájékoztatták a riportereket, hogy Meir Ben-Sabbat elutasította amerikai kollégája, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó kéréseit, terroristáknak adott jutalomnak tekintve őket, Netanjahu május 10-én teljesítette őket.
A miniszterelnök arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy halassza el a kilakoltatásra vonatkozó ítéletét, megtiltotta a zsidók beengedését a Templom-hegyre, és módosította a zászlós felvonulás útvonalát, hogy az ne haladjon át Jeruzsálem óvárosának muszlim negyedén. De akkor már túl késő volt – teszi hozzá az Új Kelet.
Netanjahu tanácsadói egyértelmű üzenettel hívták a Fehér Házat:
a felállás megváltozott, és Izrael katonai műveletet fog végrehajtani Gázában.
A Fehér Ház tisztviselőinek első gondolata az volt, hogy a korábbi kormányokhoz hasonlóan nagyon aktív szerepet vállaljanak. De Biden elnök és vezető tanácsadói más megközelítést választottak. Az egyik tényező a Biden több vezető tanácsadójában élő rossz emlékekben keresendő, mely a 2014-es gázai háborúig nyúlik vissza, amelynek része volt egy izraeli szárazföldi invázió, és csaknem 2500 palesztin halt meg, köztük sok civil, a másik oldalon pedig 69 izraeli katona és öt izraeli civil.
Az egyik tanulság, amelyet a 2o14-es háborúból levontak, az volt, hogy Barack Obama akkori elnök nyilvános magatartása a nemzetközi figyelmet az USA-ra összpontosította, és Izraelt nagyon sarokba szorította, aláásva a tűzszünetre irányuló erőfeszítéseket.
Biden azt mondta vezető tanácsadóinak, hogy ezúttal az Egyesült Államok intenzív, de csendes diplomáciával fogja kezelni a krízist Izraellel és Egyiptommal.
Biden kettős stratégiával élt: míg a nyilvánosság előtt támogatta Izraelt, beszélgetéseik során arra sürgette Netanjahut, hogy mielőbb fejezze be a hadművelet és minimalizálja a civil áldozatok számát.
Az Egyesült Államok nyilvánosan nem fog tűzszünetre szólítani, és nem fog foglalkozni a kérdéssel az ENSZ Biztonsági Tanácsánál – mondta Biden a csapatának.
Az Új Kelet elemzése a továbbiakban sorra veszi az amerikai kormányzat színfalak mögött zajló egyezkedését Netanjahuval, Abbasszal, és az egyiptomi elnökkel, Abdel Fattah al-Szíszivel, amelynek eredményeként a jelenleg is érvényben levő tűzszünet létrejött.
A teljes írás ide kattintva olvasható el.
