Az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija, Köves Slomó ma reggel az M1 Híradó vendége volt, ahol az örökjáradék elosztása körüli híreket helyezte tágabb kontextusba, keményen szavakkal illetve a Mazsihisz világi vezetését.
Mint arról lapunk is beszámolt, a Magyarországi Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az EMIH közösen pereli be a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) a kormány által fizetett, a kommunista államhatalom idején elkobzott és vissza nem szolgáltatott javak utáni örökjáradék igazságosabb elosztása érdekében.
Köves rabbi elmondta, hogy az örökjáradékot 1990-ben, a vatikáni szerződés alapján kötötte a Magyar Állam a Mazsihisszel, az akkor egyetlen zsidó egyházzal, amely elsősorban világi és nem vallási alapon szervezte működését. A történelmi zsidó irányzatokat képviselő MAOIH és EMIH 2012 után, a Mazsihisszel kötött megállapodásban rögzítették az örökjáradék elosztását úgy, hogy annak 80%-a a Mazsihiszé, 20%-a pedig a két másik egyházé lett.
A riporter kérdésére, miszerint miben áll a hitközségek között fennálló jelenlegi konfliktus, Köves Slomó elmondta, hogy mélyen gyökerező, ideológiai okokat kell keresni a probléma megértéséhez.
„A kérdés gyökere” – így a vezető rabbi „hogy miben rejlik a zsidó identitás”.
„Szerintünk a zsidó identitás a vallásunk gyakorlásában és önazonosságunk megélésében áll. Azonban a kommunista államhatalom nem így gondolta, amikor 1950-ben megalakította a Mazsihisz jogelődjét és a vallási élet leépítését tűzte ki célul. E szervezet élére világi embereket állítottak és az összes zsidó irányzatot ez alá az ernyőszervezet alá kényszerítették, hogy belülről épüljön le a vallási élet.”
Köves rabbi elmondta, hogy 1990-ben, a rendszerváltás „nem egyik napról a másikra történt meg a Mazsihiszen belül”. Köves szerint:
„a Mazsihisz továbbra is a teljes zsidóság képviselőjének színében tetszelgett anélkül, hogy erre bárki megkérte volna.”
„A Mazsihisz által az egész magyar zsidóság képviselete, a holokausztra való hivatkozással történik. Annak dacára, hogy a kommunista államhatalom által elkobzott vagyon utáni kárpótlást teljes egészében a Mazsihisz kapta, annak csak egy töredéke ment arra a célra, amely miatt minden egyház részesül hasonló kárpótlásból.”
„A rendszerváltás azonban, némi késéssel ugyan, de bekövetkezett. Az ortodox közösségek kiléptek a szervezetből, a neológ rabbik is kénytelen-kelletlen folytatják munkájukat a Mazsihiszen belül. Az örökjáradék is a Mazsihisz világi vezetéséhez kerül, ez a vita forrása” – magyarázta Köves Slomó.
„Mivel a Mazsihisz vezetése az örökjáradék újraelosztásával kapcsolatos minden megkeresést visszautasított, nem maradt más választásunk, mint, ahogy vallásos zsidókhoz méltó, rabbinikus bírósághoz forduljunk. Ez pedig hol lehetne máshol, mint Jeruzsálemben.”
A riporter kérdésére, hogy miért alakult ki a 80-20-as felosztás a Mazsihisz és a két másik egyház között, Köves Slomó elmondta, hogy erre a felosztásra is 2012-ig kellett várni:
„1998-tól 2012-ig a Mazsihisz világi vezetése rendelkezett teljes egészében e forrás felett, 2012-ben sikerült ezt a felosztási arány, kemény tárgyalások után”.
Köves Slomó szerint persze a felosztás nem tükrözi az egyházak által végzett munka megoszlását:
„A helyes felosztás vagy a kommunista államhatalom által elkobzott ingatlanok arányában kéne megtörténjen, e szerint a vagyon mintegy fele az ortodox és status quo irányzatokhoz tartozott, vagy pedig az egyházak által végzett feladatok megoszlása alapján”.
„Ha ezt nézzük, a zsinagógák fenntartását, a rabbik működtetését, a kóser ellátás biztosítását, az oktatási intézmények fenntartását és más hitéleti tevékenységeket, aszerint a Mazsihisz még a felét sem végzi el ennek a munkának.”
Köves Slomó visszautasította az a Mazsihisz általi „erkölcstelen és visszataszító” vádat, hogy a rabbinikus bíróság általi megkeresés múlt héten, éppen a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján érkezett.
„Visszataszító, hogy a Mazsihisz minden ellene szóló ügyben a holokausztra hivatkozik. Egyrészt hazugság, hogy az emléknapon nyújtottuk be a keresetet, de az sem lehet mondani, hogy aznap vették át, hiszen egy nappal korábban. Minden hasonló eset olyan színben igyekszik feltüntetni a Mazsihisz világi vezetését, mintha letéteményesei lennének a holokauszt-emlékezetnek” – fogalmazott Köves Slomó hozzátéve, hogy
„az én családom ugyan úgy áldozata volt a holokausztnak, mint Heisler András családja”.
„Talán annyi a különbség kettőnk közt, hogy én zsidó identitásomat a zsidó vallás és a zsidóság pozitív megélésben gyakorlom, nem pedig a holokausztra való hivatkozás miatt mindenféle anyagi javak megszerzését” – tette hozzá az EMIH vezető rabbija.
A riporter kérdésére, hogy mikor várható döntés a jeruzsálemi vallási bíróság által, Köves rabbi elmondta, hogy „az első tárgyalási napot minden bizonnyal már májusban kitűzik, és az is elképzelhető, hogy ideiglenes intézkedésekről is hoznak határozatot a végleges döntésig.”
