A Jad Vasem, a jeruzsálemi holokauszt emlékmúzeum kertjében idén ismét túlélők jelenlétében nyitották meg az izraeli holokauszt emléknapot, a jom hasoát – jelentette a helyi média szerdán.
Tavaly a koronavírus-járvány árnyékában elsősorban a televíziók és a számítógépek képernyőjén, a túlélők személyes jelenléte nélkül zajlottak a holokauszt-megemlékezések Izraelben, de azóta az idősebb korosztályokat szinte teljes körben beoltották, és így újra részt vehetnek az események utolsó szemtanúi is a közösségi visszaemlékezéseken.
Ismét ültek nézők, – noha egyelőre ritkított sorokban, egymástól távol – a Jad Vasemben rendezett jeruzsálemi nyitóünnepségen a kegyeletüket lerovó állami méltóságok mellett.
Beszédében Benjámin Netanjahu miniszterelnök az amerikai kormánynak üzent az Iránnal folytatott tárgyalások megújítása kapcsán.
„A minket kiirtással fenyegető Iránnal kötött megállapodás, amely utat nyit a nukleáris fegyverek felé, Izraelt nem kötelezi” – mondta.
„A múlttal ellentétben ma senki a világon nem foszthat meg minket jogunktól és hatalmunktól, hogy megvédjük magunkat az egzisztenciális fenyegetéssel szemben”
– hangsúlyozta Netanjahu.
„Ismét terítékre került az iráni nukleáris megállapodás. De az ilyen szélsőséges rezsimekkel kötött egyezmények értéktelenek” – tette hozzá.
Előzőleg Reuven Rivlin államelnök beszédében arra a 900 izraelire emlékezett, aki áldozatául esett a koronavírusnak, kiemelve a Magyarországról Izraelbe telepedett Guttman Erzsébet sorsát, akit a járvány idején szeretteitől távol, a kórházban elszigetelve ragadott el a halál.
„Megőrizni a holokauszt szent emlékét, nem felhasználni azt eszközként a hely és az idő igényei szerint, és mégsem hagyni, hogy ez a vérző seb eltántorítson minket a cselekvéstől, a jövőbe tekintéstől” – határozta meg Rivlin a holokauszt emlékezetének mai jelentését.
