Kanada szankciókkal sújtott négy kínai tisztségviselőt és egy entitást a kínai Hszincsiang régióbeli jogsértések miatt a muszlim kisebbségekkel szemben – tudatta hétfőn a kanadai külügyminisztérium. Eközben az Európai Unió hétfőn elfogadott, az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért felelős magas rangú kínai hivatalnokokkal szemben bevezetett szankcióira adott kínai válaszintézkedések, amelyek szerint Peking uniós diplomatákat és intézményeket sújt megszorító intézkedésekkel, sajnálatosak és elfogadhatatlanok – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.
„A büntetőintézkedéseket az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal koordinálva, valamint az Európai Unió iránti szolidaritásból hoztuk meg” – áll a közleményben. „Az egyre több bizonyíték szisztematikus, állami vezetésű jogsértések elkövetésére utal a kínai hatóságok által” – teszik hozzá kanadai külügyminisztérium közleménye.
Az EU hétfőn szankciókat vezetett be kínai magas rangú tisztségviselőkkel szemben a hszincsiangi jogsértések miatt. Peking válaszul uniós politikusokat és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be.
Emberi jogi csoportok és amerikai tisztségviselők szerint a muszlim kisebbségi csoportokhoz tartozó mintegy 1,5 millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségeket zártak átnevelő táborokba Kínában. Újságírók és jogvédők szerint a kínai hatóságok vádemelés nélkül tartják őket fogva az említett központokban az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, hogy átalakítsák politikai gondolkodásukat, és a Kínai Kommunista Párt (KKP) iránti hűségre kötelezzék őket. A tábor lakóit a mandarin kínai nyelv használatára is kötelezik.
Jelentések szerint az ujgurokat olyan ártalmatlan cselekedetek miatt küldik ezekbe a táborokba, mint például imádkozás vagy telefonhívás fogadása külföldön élő rokonoktól.
A kínai hatóságok szerint azonban az ujgurokat valójában „szakképző központokban” képezik a vallási szélsőségesség elleni harc céljából. A kínai álláspont szerint Hszincsiang békéjét iszlamista milíciák és szakadárok veszélyeztetik, akik támadásokat terveznek, és megpróbálják kiélezni a feszültséget a muszlim ujgur kisebbség és a han kínai többség között.
Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követő sajtótájékoztatóján egyebek mellett azt hangsúlyozta: ahelyett, hogy megváltoztatná politikáját, és kezelné az Európai Unió jogos aggályait, Kína ismét szemet huny az emberi jogi jogsértések felett.
„A Peking által bejelentett válaszintézkedések ellenére nem változik az Európai Unió azon szándéka, hogy megvédje az emberi jogokat, és válaszoljon a súlyos jogsértésekre és visszaélésekre, akárhol is követték el azokat”
– hangsúlyozta.
Az EU rendkívül súlyos emberi jogi jogsértések miatt bevezetett szankciói tiszteletben tartják a „legmagasabb jogállamisági normákat” – közölte Borrell. Hozzátette: az Európai Unió azt szeretné, ha Kína felhagyna szembenálló politikájával és elkötelezné magát az emberi jogokról folytatott párbeszéd mellett.
Az uniós tagországok külügyminiszterei hétfőn egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy az múlt év végén elfogadott uniós emberi jogi szankciórendszer keretében négy, az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért felelős, magas rangú kínai hivatalnokot korlátozó intézkedésekkel sújt.
Az uniós intézkedések elfogadását követően a pekingi kormány európai uniós politikusokat és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be.
Kína emellett felszólította az EU-t, hogy „nézzen szembe hibája súlyosságával, és orvosolja azt”, ellenkező esetben további ellenlépésekre számíthat.
A főképviselő sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az emberi jogok oroszországi helyzetének romlása felgyorsult, Moszkva „egy totalitárius rendszer kiépítésének útjára állt”. Mindezek egyre inkább eltávolítják Oroszországot az Európai Uniótól – hangoztatta. Az emberi jogok helyzetének javítása érdekében azonban az Európai Unió mindaddig folytatja erőfeszítéseit, amíg Oroszország eleget nem tesz ezirányú elkötelezettségeinek – emelte ki.
Borrell beszélt a Földközi-tenger keleti felében kialakult feszültség kérdéséről is Törökországgal összefüggésben. A főképviselő elmondta, az EU december óta előremutató lépéseket lát az ankarai vezetés részéről a Görögországgal és Ciprussal fennálló konfliktus feloldására. A vitarendezés sikere azonban továbbra is törékeny, a feleknek tartós megoldásra kell törekedniük – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
