Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) kedden bírálta az arcot eltakaró ruhadarab viselésének tilalmáról tartott svájci népszavazás eredményét.
Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi irodájának szóvivője Genfben nyilatkozva elmondta, hogy az emberi jogok szempontjából problémás az elfogadott tilalom.
„Svájc most országok egy kis csoportjához tartozik, amelyekben a muszlim nők aktív hátrányos megkülönböztetése törvényessé vált”
– nehezményezte Shamdasani. Hozzátette, hogy ez nagyon sajnálatos.
A nőket nem szabad arra kényszeríteni, hogy elkendőzzék arcukat, ugyanakkor a tilalom korlátozza azok vallásszabadságát, akik ilyen módon akarják kinyilvánítani vallásosságukat – mondta a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy az arc eltakarására vonatkozó tilalmak csak a közbiztonság, a közegészség, a közerkölcs, vagy mások alapvető jogainak védelme érdekében rendelhetők el, de nem homályos indoklások alapján.
Shamdasani szerint az ilyen tilalmak támogatói megkérdőjelezik, hogy a nők szabad akaratukból cselekszenek-e. Kijelentette, hogy azokat a nőket, akiket valóban kényszerítenek arcuk elkendőzésére, most azért fogják büntetni, amiről nem tehetnek. Hozzáfűzte, hogy ezek a tilalmak a nők kirekesztéséhez vezetnek.
Vasárnap a svájci választópolgárok többsége támogatta azt, hogy nyilvános helyen, üzletekben és vendéglátóhelyeken tilos az arcot eltakaró ruhadarab viselése.
Hasonló tilalmak vannak életben Franciaországban és Ausztriában is.
A burka és a nikáb viselésének tilalmát a választók 51,2 százaléka támogatta a vasárnap tartott népszavazáson.
A javaslat szövege nem említ vallásos ruhadarabot, így elvben az arcukat eltakaró futballhuligánokra is vonatkozik. A javaslatot ugyanaz a jobboldali, iszlámellenes csoport terjesztette elő, amely 2009-ben a minaretépítést is népszavazás útján tiltatta be Svájcban.
A javaslat bírálói szerint a szervezet pusztán iszlámellenes érzelmeket akar felkorbácsolni és muszlimellenes idegengyűlöletet hirdet, és azt mondják, hogy egy szabad társadalomban nem lenne szabad ilyen öltözködési előírásokat bevezetni.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben úgy ítélte meg, hogy az ilyen korlátozások nem sértik sem a vallásgyakorlás, sem az önkifejezés szabadságát.
2018-ban Svájc lakosságának 5,8 százaléka vallotta magát muszlimnak.
