A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) határozottan fellép a három zsidó bevett egyházat megillető örökjáradék igazságtalan elosztása ellen – olvasható az MTI OS-nak eljuttatott nyilatkozatban.
Deutsch Róbert György, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke hivatalos levélben szólította fel a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét, Heisler Andrást, a Mazsihisz 10 milliárdosra duzzadt tartozásának azonnali rendezésére, továbbá arra, hogy a magyar kormánynál írásban kezdeményezze a zsidó bevett egyházakat megillető örökjáradék jövőbeni folyósításának módosítását az arányosság és igazságosság jegyében.
A hosszú évek óta húzódó vitában 2018 óta nem történt előrelépés, és mivel a Mazsihisz a korábbi felszólításra sem reagált érdemben, a MAOIH készen áll jogos igényét akár polgári peres úton érvényesíteni – írják.
„A magyarországi orthodox hitközség a legrégebbi a három magyar zsidó irányzat közül. A vallási élet alapszolgáltatásainak ellátása, a kóserság, a tradicionális talmudi oktatás, a mikve, az ünnepi kellékek biztosítása hagyományosan évszázadokon keresztül az orthodox hitközség felelőssége volt. A hagyományos vallási értékektől az utóbbi években egyre jobban távolodó Mazsihisz jogtalan forrásfelhasználása alaptevékenységünket veszélyezteti”
– mondta Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke.
„Éveken keresztül tettünk kísérleteket az igazságtalan forrásfelosztás békés rendezésére, de sajnos minden kezdeményezésünket elutasították. Elődeink és a hagyományos magyar zsidó vallási értékek fennmaradásáért érzett felelősség nem hagy más választást, mint hogy a legszélsőségesebb eszközökkel lépjünk fel értékeink megőrzése érdekében”
– tette hozzá az elnök.
Az Országgyűlés a rendszerváltozás után röviddel elfogadta a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényt, amely az egyházaktól 1948. január 1. után kártalanítás nélkül állami tulajdonba került ingatlanok helyzetének rendezését szolgálta. Hosszú egyeztetéseket követően a ’90-es évek végére a történelmi egyházak úgynevezett örökjáradék megállapodást írtak alá a magyar állammal, amely a természetben nem visszaadott, illetve pénzben nem kártalanított ingatlanokkal kapcsolatos igényeket éves járadékká alakította.
Ennek értelmében az ingatlanok aktuális értékének 5 százalékát éves járadék formájában kapják az egyházak hitéleti és értékmegőrző, értékteremtő közcélú tevékenységeik fenntartásának céljából.
A magyar kormány és a három történelmi zsidó egyház képviseletében akkor eljáró Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között 1998. október 1-jén megállapodás jött létre az örökjáradék tárgyában, amelyben a járadék alap összértékét, 13.511 milliárd forintot, járadékforrássá alakították. A járadék belső felosztásának igazságtalansága azonban a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, és a probléma megoldása a statusquo irányzat újraalakulásával (EMIH) és az orthodox hitközség 2018-as, Mazsihiszből történő kiválásával halaszthatatlanná vált – olvasható az MTI OS-on.
A követelés fókuszában az áll, hogy ugyan az örökjáradék alapját képező 153 ingatlan értékének csaknem 40 százaléka az orthodox ingatlanok értéke, az 1998 óta kifizetett összesen 30 milliárd forint járadék összegének alig több mint 5 százalékát kapta meg az orthodox hitközség.
