Amikor tavaly több rabszolgatartó és gyarmatosító szobrát ledöntötték, a hírekben valahogy nemigen lehetett olvasni a holokauszt tetteseinek állított emlékművekről .
Most viszont a nagymúltú Forward amerikai lap összegyűjtötte azt a több száz szobrot és emlékművet, amiket a holokauszt felelőseinek állítottak az USA-ban és a világ többi részén.
A közép- és kelet-európai náci kollaboránsok nem vezettek olyan pontos nyilvántartást, mint a Harmadik Birodalom, éppen ezért nehéz megmondani pontosan áldozataik számát. Úgy becsülhető, hogy az USA-ban emlékművel rendelkező kollaboránsok kormányai, halálosztagai és milíciái körülbelül félmillió zsidó, lengyel és bosnyák haláláért felelősek.
A „Végső Megoldás” végrehajtásában részt vevő kollaboránsok nélkül, akiknek Amerika-szerte állnak szobraik, nem történhetett volna meg úgy a holokauszt, ahogy megtörtént.
A Forward január 27-én publikálta a holokauszt felelőseinek és végrehajtóinak állított emlékhelyek teljes listáját, amin 320 szobor, emléktábla és utcanév szerepel a világ 16 országában.
Manhattanben a Broadway-n található “Hősök kanyonja,” ahol Henri Philippe Pétain-re és Pierre Laval-ra is megemlékeznek, akik a francia kollaboráns Vichy-kormányt vezették, ami 67 ezer zsidót vadászott le és deportált koncentrációs táborokba. Pétain-ról az USA-ban 11 utca is el van nevezve, míg Franciaországban már az összes, egykor róla elnevezett közterületet átnevezték.
Petain legalább az első világháborúban hősiesen viselkedett, mielőtt áruló lett volna belőle. Viszont ugyanez nem mondható el több emberről, akinek emlékmű áll az USA-ban. Közülük néhány példa:
- Stepan Bandera és Roman Shukhevych, akiknek New York és Wisconsin államban van mellszobruk. Bandera egy ukrán nacionalista volt, aki együttműködött a nácikkal. Shukhevych szintén ukrán nacionalistaként egy olyan náci egység vezetője volt, aki halálos, antiszemita bűntetteket hajtott végre. Később ő lett az Ukrán Felkelő Hadsereg vezére, ami több ezer zsidót és 70-100 ezer lengyel civilt mészárolt le.
- Andrey Vlasov szovjet tábornok, aki átállt a nácikhoz, és százezres sereget toborzott a Harmadik Birodalomnak. New York mellett található az emlékműve.
- Dragoljub Mihailović, aki egy szerb félkatonai szervezet vezetőjeként harcolt a nácik oldalán, és végzett etnikai tisztogatást a bosnyák muszlimok körében. Cleveland-ben, Milwaukee-ban és két chicago-i belvárosi kerületben is áll szobra.
- Chicago-ban szintén találunk emlékművet, amit Adolfas Ramanauskas-Vanagas-nak állítottak. Ő egy litván milícia osztagát vezette, aminek a tagjai országszerte mészároltak le zsidókat 1941 nyarán.
Az amerikai helyzet még így sem hasonlítható össze az európaival, ahol több száz szobor és utcanév őrzi a kollaboránsok emlékét. Ami még aggasztóbb, az az, hogy ezeknek a nagy részét az elmúlt húsz évben állították. Közelmúltbéli tanulmányok szerint egyre kevesebben ismerik a holokauszt történetét:
az Y-generációs amerikaiak kétharmada nem tudja, micsoda Auschwitz, míg az európaiak egyharmada semmit, vagy csak nagyon keveset tud a holokausztról.
A fehér felsőbbrendűség hívei a felelősek?
Lev Golinkin, a balliberális Forward magazin szerzője mindezért a fehér felsőbbrendűségi mozgalmakat okolja.
Úgy véli, hogy a szobrok számának növekedése még ennél is mélyebb problémára mutat rá: a holokausztot nem csak elfelejtik, hanem a szerepét el is torzítják egy olyan történelmi revízió során, ami hősöket csinál a mészárosokból. Ez nem csak a holokauszt emléke elleni támadás, de a szervezett fehér felsőbbrendűségi mozgalmak jelenlétét is megmutatja.
Szerinte 2017-ben egész Amerikát sokkolták a Robert E. Lee-szobrot védő fáklyás neonácik képei. De a menetelők nem Lee-ről kiabáltak, hanem azt skandálták, hogy “a zsidók nem fognak lecserélni minket,” ami a “fehér népirtás”-teóriájában hívők egyik alapvetése, ami több terrorcselekményt is inspirált az elmúlt években. A tüntetők a 19. századi tábornok köré gyűltek, de céljaik a jelenben voltak, és halálos eredményt hoztak.
Golinkin Európában még aggasztóbbnak találja, hogy több országban náci kollaboránsok szobrai vonzzák a fáklyákat vivő ezreket, akik gyülekeznek, szervezkednek, és inspirációt merítenek a kollaboránsok ünnepléséből.
Kiemelte, hogy Magyarországon szélsőjobboldali figurák szerveznek megemlékezéseket második világháborús évfordulókon, ami egész Európából vonzza a neonácikat.
Az interaktív térképen 40 magyarországi pontot jelöltek meg, melyek közül 28 Wass Albert, 12 pedig Horthy Miklós emlékét őrzi szobor, dombormű vagy közterület formájában.
Ukrajnával kapcsolatban az nyugtalanítja, hogy Bandera-t próbálják rehabilitálni, és az országot a nemzetközi fehér felsőbbrendűség központjává változtatni, valamint az, hogy Horvátországban világháborús fasiszta szimbólumokat hordozók menetelnek Donald Trumpot támogatva.
Franciaországról is szót ejt a szerző, ahol a szélsőjobboldali Marine LePen támogatói szerinte azt állítják, hogy az országnak semmi felelőssége nem volt a holokausztban.
Az emlékművek és a személyek, amiket ők dicsőítenek, a fasizmus és a neofasizmus keresztútján találhatóak. A második világháború vesztesei és a mai fehér felsőbbrendűségben hívők, akik azt hiszik, hogy egy globális faji háború előtt állunk, hasonszőrűek. Nem lehet megérteni egyik csoportot a másik megértése nélkül. Ezért fontos ügy a náci emlékművek növekvő száma. Azok nemcsak a holtak emlékét gyalázzák meg, de az élők számára is figyelmeztetésül szolgálnak
— szűri le a tanulságokat Lev Golinkin.
