Michael Chighel (Kigel) professzor feleségével és családjával nemrég költözött Budapestre, hogy kiépítse a Milton Friedman Egyetem zsidó tudományok szakát. Chighel professzorral életútjáról, az új egyetemi képzésről és a Budapestre költözésről beszélgetett Megyeri A. Jonatán, interjúja eredetileg az Egység magazinban jelent meg.
Kalandos életútja volt. Hogy került Budapestre?
Budapestet jól ismertem, hiszen majdnem nyolc évet Bécsben dolgoztam a Lauder Business School munkatársaként. Ott is a zsidó tantárgyak programjának voltam a vezetője, tulajdonképpen ottani barátomnak, az iskola chábád sliáchjának [küldött] ajánlására kerültem összeköttetésbe Köves Slomó rabbival, aki a Milton Friedman Egyetemre keresett olyan szakembert, aki össze tudja állítani a zsidó tantárgyak programját.
Bécs után jött tehát Budapestre?
Nem pont. Bécset már jó hat éve elhagytam, megbízatásom lejárt ugyanis. Az elmúlt öt évben Jeruzsálemben éltünk, és a chabad.org internetes oldalnak készítettem oktató videókat a zsidóság különböző témáiról, szórakoztató jelleggel.
Ezek azok a vicces, de közben komoly mondanivalóval bíró videók, amelyekből több tucat található a chabad.org-on?
Pontosan. Ugyan végzettségemet és talán érdeklődésemet tekintve is filozófus vagyok, mégis otthonosan mozgok a média világában – Kanadában 11 évig dolgoztam egy televíziós társaságnál.
Úgy érzem, néhány lépést érdemes visszalépnünk. Ön tehát kanadai?
Izraelben, Beer Sevá városában születtem, de egészen fiatal koromtól Kanadában, Torontóban éltem. A torontói egyetemen végeztem és doktoráltam filozófiából.
Zsidó filozófia?
Nem. Nem-vallásos családban nőttem fel, a vallással csak fiatalemberként találkoztam és ismerkedtem meg mélyrehatóan. Egyébként pont akkor, amikor a már említett televíziós társaságnál dolgoztam. (…) A torontói egyetemen filozófia szakon végeztem, ott szereztem a PhD fokozatot is. Vagyis, ha úgy tetszik, hivatásos filozófus vagyok. Szakterületem főként az európai filozófusok voltak, azon belül is Martin Heidegger és Emmanuel Levinas.
Levinas zsidó származású ugyan, de Heidegger filozófiájának követője, ha jól tudom. Heidegger pedig a legnagyobb jóindulattal sem mondható zsidó gondolkodásúnak.
Heidegger természetesen katolikus volt, az egzisztenciális filozófia megalapítója, szubjektív idealista. Vallásos szemmel azt is mondhatnám, hogy vallása a pogányság volt, a szó eredeti értelmében. Élete ellentmondásokkal teli, talán éppen ezért rendkívül érdekes. Levinas a heideggeri filozófia egyik követője, a modern filozófia egyik legnagyobbja. Zsidó volt ugyan, Litvániában született, azonban az üldöztetés miatt Franciaországba menekült, családja Auschwitzban pusztult el. Írtam egy könyvet Levinasról, egészen magával ragadó gondolkodó volt.
Mihez kezdett miután doktorált?
Négy különböző egyetemen tanítottam óraadó tanárként, de hosszabb távon nem maradtam a katedra mögött. Mivel számos dolog érdekelt, egy barátom ajánlására egy kanadai televíziós társaságnál egy zsidó témájú műsort készítettünk. Itt ismerkedtem meg chábád rabbikkal, akik gyakran voltak a műsor vendégei. Egyre jobban kezdett érdekelni a vallás. Szerencsém volt, mert kiváló emberektől tanultam.
Mi vonzotta a Chábádhoz?
A chábád filozófiáról elsőre éreztem, hogy valami igazival van dolgom. Szinte azonnal elmélyedtem a chábád filozófiában, a zsidó vallás mélységét is ezen a szemüvegen keresztül ismertem meg, hogy úgy mondjam. Ma elválaszthatatlannak tartom zsidóságomat a chábádtól, sőt a zsidóságot úgy egészében elképzelhetetlennek tartom a chábád filozófiája nélkül.
Úgy érzem, szoros kapcsolata van a Rebbével.
Valóban. Magamat leginkább úgy tudnám leírni, hogy a Rebbe hászidja vagyok. Bár személyesen nem találkoztam vele, úgy érzem, mintha behatóan ismerne engem. Rendkívüli kapcsolatot sikerült kialakítanom vele.
(…)
Most mégis visszatér az egyetemi élethez?
A koronavírus nagyon sok mindent megváltoztatott. A chabad.org-nál is komoly büdzsé-vágások voltak, a Teremtő azonban mindig nyit egy ajtót, amikor bezáródik egy másik. A bécsi egyetem rabbija, Shaya Boaz egy alkalommal beszélt Köves Slomóval, és ő ajánlott neki a Milton Friedman Egyetemre. Többször beszéltünk Slomóval, nagyon tetszett az elhivatottsága, a céltudatos építkezés, amit Magyarországon, a magyarországi zsidók és zsidóság érdekében végez. Rögtön megtaláltuk a közös hangot, büszkén jelentem, hogy már több mint két hónapja Budapesten élünk feleségemmel és lányommal. (…) A Milton Friedman Egyetem zsidó tanulmányok szakát kezdtük el felépíteni. Teljesen az alapoktól ugyan, de az itteni vezetőknek komoly vízióik vannak és rendkívül elhivatottak, így biztos vagyok benne, hogy sikerrel járunk majd.
Mit jelent a zsidó tanulmányok szak?
Tulajdonképpen egy egyetem az egyetemen belül. Azt tervezzük, hogy különböző, a zsidó tudományokkal foglalkozó képzést nyújtsunk magyar és külföldi diákoknak egyaránt. Tehát egyfajta nemzetközi kart kell elképzelni, ahová a világ minden tájáról várjuk a tanulókat.
Milyen programot terveznek?
A kar alapvetően az áskenázi zsidóság történelme és kultúrája köré épül, úgy is hívjuk: Áskenázium. Elsőként az alapképzést indítjuk el, mely BA képesítést ad majd. Négy fő szakirányt kínálunk: áskenázi zsidó történelem, amely az európai zsidóság történetét mutatja be, lényegében az elmúlt ezer évet; az áskenázi rabbinikus történelem hallgatói Európa rabbijait és rabbinikus műveit ismerhetik meg szintén az elmúlt ezer évből; áskenázi irodalom, mely kifejezetten a nem-rabbinikus irodalomra koncentrál, legyen szó jiddis írókról vagy Kafkáról, Heineről vagy Kertészről; áskenázi gondolkodók, ahol olyan személyek munkáival foglalkozunk majd, mint Spinoza, Freud vagy Marx. Mondanom sem kell, hogy nagyon izgalmas mindegyik szakirány.
A jövőben mindez tovább bővül?
Igen. Második lépésben mesterképzést, MA programot és PhD programot is indítunk. Ezt követően, harmadik lépésben egy jesiva elindítása is tervben van, mely a Yeshiva University, a Bar Ilan vagy a Touro College ilyen jellegű programjához hasonlóan a klasszikus jesivatanulmányok mellett főiskolai illetve egyetemi diplomát is nyújt, hiszen a tananyag kiegészül a témához kapcsolódó, de világi tárgyakkal is.
Kik fognak az egyetemen tanítani?
Óriási örömömre az akadémiai világ bátran mondhatom legnagyobbjait sikerült megnyernünk ügyünknek. Neveket még nem szeretnék említeni, de professzorok érkeznek majd a Harvard-ról, a Yale-ről, a Bar Ilan-ról és más neves intézményekből. Ha szabad úgy fogalmaznom all-star „csapatot” sikerül összeállítanunk, Isten segítségével. A képzések angol nyelven folynak elsősorban, de tervezünk magyar előadókat és professzorokat is megnyerni, az ezzel kapcsolatos egyeztetések még folyamatban vannak. Ami a rabbinikus képzést illeti a későbbiekben, beszéltünk már neves rabbikkal, bár, ahogy mondtam, ez a képzés csak második vagy harmadik lépésben indul. Ugyanakkor rendkívüli szerencsének tartom, hogy olyan nemzetközileg ismert és elismert rabbinikus szaktekintély él Budapesten, mint Oberlander Báruch rabbi, akit persze igyekszünk majd az egyetemhez csábítani.
A teljes interjú itt olvasható.