Politikai földrengéshez vezetett, amikor 2010-ben 250 ezer titkos amerikai diplomáciai távirat nyilvánosságra került. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója az első számú közellenség lett az Egyesült Államokban – írja a német közszolgálati Deutsche Welle híroldala.
2010. november 28-án robbant a médiabomba, amikor öt vezető nyugati sajtóorgánum egyszerre hozta nyilvánosságra az amerikai diplomácia legféltettebb titkait.
A szuperhatalom külügyminisztériumának 251.287 titkos dokumentuma volt a nyersanyag, a többségük szupertitkos, illetve bizalmas irat volt, amelyeket az amerikai nagykövetségek gyűjtöttek össze a világ minden táján, és óriási betekintést engedtek az amerikai diplomácia kulisszatitkaiba.
A WikiLeaks kiszivárogtató portál bocsátotta rendelkezésére a lapoknak a követségi táviratokat. Egyetlen újságírónak sem volt annak előtte lehetősége hozzáférni ekkora mennyiségű titkos irathoz.
Az iratok többek között bizonyították, hogy Washington utasítást adott a diplomatáinak arra, hogy kémkedjenek az ENSZ-munkatársak után, beleértve a világszervezet főtitkárát is.
Az is nyilvánosságra került, hogy az arab államok sürgették, hogy Washington bombázza le az iráni nukleáris létesítményeket.
Mint kiderült: Peking egyre inkább elvesztette a türelmét az észak-koreai diktátorral szemben, de az amerikai diplomatákat fogadó országok vezető politikusairól is kiderültek nem túl hízelgő értékelések.
„A mi szempontunkból a követségi táviratok a 2010-es WikiLeaks-leleplezések csúcsai voltak” – mondta Marcel Rosenbach, a nyilvánosságra hozatalban részt vevő Der Spiegel újságírója.
A WikiLeaks leleplező portált egyébként 2006-ban alapította Assange, de az igazi nagy áttörés a 2010-es szivárogtatás volt. Az „akció” áprilisban kezdődött a Járulékos gyilkosság című videó közreadásával, amelyen két amerikai helikopter látható, amint bagdadi civilekre támad. Két Reuters-újságíró is az áldozatok között volt.
Az „Afgán háborús napló”, az „Iraki háborús bejegyzések”, amelyeket nemzetközi lapokkal együttműködésben hoztak nyilvánosságra, megdöbbentő betekintést adtak a két háborús övezetben folyó eseményékbe, amelyek nem feltétlenül estek egybe az amerikai külügyminisztérium, illetve a Pentagon által nyilvánosan nyújtott képpel.
Eredetileg a követségi táviratokat a WikiLeaks médiapartnerei publikálták, de végül egy adatvédelmi hibának köszönhetően az egész szerkesztetlen Cablegate-anyag nyilvánosan hozzáférhető lett, és a mai napig is az.
Kiderült belőlük például az, hogy 2009-ben egy volt amerikai tisztviselő Brüsszelben meglepődve konstatálta, hogy „milyen könnyű bejutni az uniós intézményekbe, és mennyire befolyásolhatóak tudnak lenni, ha valaki pontosan érti az uniós koalícióépítési folyamatot”.
Nyilvánosságra került sok adat az arab világban meglévő korrupcióról és hatalmi visszaélésekről. Lelepleződött az arab kormányok kettős beszéde: sokszor pont az ellenkezője volt a céljuk annak, mint amit nyilvánosan mondtak.
A WikiLeaks sok bírálatot kapott amiatt, hogy nyilvánosságra kerültek olyan titkos források nevei, akikkel az amerikai diplomaták érintkezésbe léptek, és ezzel többek élete veszélybe került.
Szemtanúk szerint Washingtonban szinte tapintani lehetett a felháborodást. Egyesek Julian Assange likvidálását követelték. A WikiLeaks-et eltávolították az Amazon szervereiről, a PayPal, a MasterCard, a Visa leállította az internetes oldalnak nyújtott támogatásokat, a honlapot hackertámadás érte, több amerikai politikus terrorszervezetnek nevezte a portált.
Hillary Clinton akkori külügyminiszter pedig azt mondta: „Támadás érte a nemzetközi közösséget, a szövetségeket és együttműködéseket, a megbeszéléseket és tárgyalásokat, amelyek őrzik a globális biztonságot és elősegítik a gazdasági prosperitást.”
Mike Pompeo jelenlegi amerikai külügyminiszter, aki korábban CIA-főnök volt, „ellenséges titkosszolgálatnak” titulálta a WikiLeaks-et.
Több amerikai politikus is azzal vádolta a portált, hogy „vér tapad a kezéhez”, mivel olyan forrásokat leplezett le, akik autoriter rendszerekben éltek, illetve ellenzéki aktivisták voltak. Rosenbach szerint azonban erre nem volt bizonyíték, sőt ezt a Pentagon is elismerte.
Assange kiadatási pere jelenleg is tart Londonban. A héten nem tudott részt venni a tárgyaláson, miután a londoni Belmarsh börtönben – ahol Assange-ot jelenleg fogva tartják – több ember megfertőződött koronavírussal. Assange-ot a kiadatása esetén kémkedésért állítják bíróság elé az Egyesült Államokban.
„Az anyag máig aktuális. Olyan lett, mint egy nyilvános archívum, és még a mai napig is releváns a riportokhoz. Mostani cikkekben is vannak utalások a WikiLeaks-re és azokra a táviratokra” – mondta Rosenbach.
Az újságíró szerint a WikiLeaks leleplezéseinek következményei vannak az újságírásra nézve. „Példát adott arra, hogyan kell újfajta módon bánni globális érdeklődésre számot tartó geopolitikai anyaggal. Ez lett az újságírói mércéje annak, hogyan kell kiszivárogtatott dokumentumok tömegével bánni.”
Egy másik szakértő, Sam Forsythe, a Peace Research Institute Frankfurt munkatársa szerint a kiszivárogtatások másik következménye az lett, hogy az információs térben intenzívebbé váltak a konfliktusok.
„Manapság mindenki érti, hogy ellenőrzés alá kell vonni a kommunikációt. Aktívan kell létrehozni kommunikációs csatornákat, amelyek lehetővé teszik, hogy az ember ellenőrizze a narratívákat.”
