A Mandiner portál elérhetővé tette a korábban a Mandiner hetilapban megjelent, Polgár Judittal készített nagyinterjúját. A lap a sakk terápiás hatásáról, a csúcsok meghódításáról és a mesterséges intelligencia mélységeiről beszélgetett a nemzetközi nagymester, kétszeres női sakkolimpiai bajnokkal.
Az interjúban Polgár Judit így foglalta össze a versenyzéshez fűződő viszonyának alakulását:
„Mivel ez sportág, végeredményben az a legfontosabb, hogy nyerjek. Abban viszont én mindig a művészetet szerettem. Sokáig rengeteg játszmámban a sakk esztétikai részét részesítettem előnyben. Aztán később, amikor az élvonalba kerültem, azért is tudtam a top tízbe jutni, mert meg tudtam kötni a kompromisszumokat, hogy ne csak a szívem vigyen, hanem az eszem is. Attól kezdve alaposabban játszottam, nem erőltettem a helyzeteket, jobban felmértem a verseny adottságait, illetve a saját formámat”.
Arra a kérdésre, hogy nem fél-e attól, hogy a mesterséges intelligencia egyszer az ember ellen fordul, a sakklegenda a következőképp válaszolt:
„A Google-hoz tartozó DeepMind fejleszti a mesterséges intelligenciát, és éppen a sakkot használta fel arra, hogy modellezze, az élet más területein hogyan lehet használni ezt a tudást. Fontos, hogy az ember minél többet megtudjon róla, hogy tudja kezelni. Meg kell ismerni, hogy mire való, hogyan kell használni, mik a veszélyei, mert ez azért egy másik bolygó.
A mesterséges intelligenciában hatalmas veszélyek vannak, de hatalmas lehetőségek is. Lehet, hogy meg fogja menteni a nagyobb problémáktól az emberiséget, de az is lehet, hogy ez lesz a vége”.
Polgár Judit az interjú során arról is beszélt, hogy a tapasztalatai alapján a sakk mire képes megtanítani az embert:
„Attól függ, hogy a gyerek versenyez vagy csak játszik. Mivel én versenyszinten űztem a sportágat, rám más hatással volt. Máig bármi mást csinálok, megvan bennem a maximalizmus, a kitartás, a küzdőszellem, az alázat. Ha a gyerek sakkozni kezd, akkor először a játék dominál – van tehát egy érzelmi vonulata a dolognak. Aztán eldől, hogy szereti vagy sem, utána jöhet a versenyzés.
A játék nagyon fontos a személyiségfejlődésben, és az az ügyes ember, aki a játék szeretetét felnőttkorában is megtartja. Rajta keresztül nagyon sok minden megtanítható a gyerekeknek: a szabályok tisztelete, a vesztés elviselése, a logikus gondolkodás, a tervezés és az, hogy dönteni kell, annak pedig következményei vannak”.
A jövőbeni tervei kapcsán pedig a nemzetközi nagymester ekként nyilatkozott:
„Általánosságban az alapcélom az, hogy egyensúlyban tudjam élni az életemet a családdal, önmagammal, a gyerekekkel és a világgal. Persze ennek a megteremtése a legnehezebb szerintem, látva a mai élet tempóját, és ahogy formálódik körülöttünk a világ. Úgy gondolom, hogy a sakk hatása és annak átadása valamilyen formában tíz év múlva is az életem része lesz. Biztos más dolgok, más dimenziók is meg fognak nyílni még. Lesznek új projektek, más perspektívák is, amelyeket még el sem tudok képzelni – vélhetően ezek főleg online dolgok lesznek. De maga a sakk mindig fontos lesz, és úgy gondolom, hogy a sakknak az oktatásban játszott szerepe tízéves távlatban sokkal meghatározóbb lesz, mint jelenleg”.
A teljes cikk ide kattintva olvasható el.