Izrael abban reménykedik, hogy a tárgyalások végre a kapcsolatok normalizálásához vezetnek.
„Talán ez az első jele annak, hogy talán egyszer békét kötünk” – jelentette ki Benjamin Netanjahu a hét elején a Libanonnal kezdődő tárgyalás sorozattal kapcsolatban. Az izraeli miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a béke addig elképzelhetetlen, amíg Libanont a Hezbollah irányítja – írja az Israel Hayom.
Három évtizede először ültek le egy tárgyalóasztalhoz a két ország képviselői, és ez még csak egy tárgyalássorozat kezdete, amely elsősorban a közös tengeri határszakaszra fog korlátozódni. A két ország nemzetközileg is elfogadott gazdasági övezetei ki vannak jelölve a Földközi-tengeren, azonban van egy 531 négyzetkilométernyi terület, amelyre mindkét ország igényt tart.
Az első tárgyalások az Egyesült Államok közvetítésével zajlottak, bár a hangulat nem volt baráti, mivel a beszámolók szerint a libanoniak nem voltak hajlandók szóba állni az izraeli tárgyalókkal. Az ENSZ épületében lezajlott találkozó mindössze egy óráig tartott. A hírek szerint a felek október 28-án újra össze fognak ülni.
A barátságtalan hangulat ellenére az izraeli fél úgy érzi, a tárgyalások előrelépést jelentenek, és lesz lehetőség egy esetleges kompromisszumra, sőt, arra is, hogy a tárgyalások akár normalizációhoz is vezethetnek.
Alan Baker, a Jerusalem Center for Public Affairs egyik vezető kutatója szerint a tárgyalásoknak hatalmas jelentősége van, hiszen a vita már 10 éve tart, és eddig Libanon egyszer sem volt hajlandó tárgyalni. Szerinte az, hogy mégis tárgyalóasztalhoz ültek, elsősorban a „békedominónak” köszönhető.
„Az egész az olajállamokkal történő normalizációhoz köthető. A libanoniak rájöttek, hogy előnyükre válhat, ha megegyeznek Izraellel. Ez különösen igaz a tengerben található gáz kitermelésére” – mondta Baker, aki szerint biztos, hogy a tárgyalások nem kezdődhettek volna el a Hezbollah beleegyezése nélkül.
Baker szerint a síita terrorszervezet súlyos pénzügyi gondokkal küzd, és ha Libanon gazdasági előnyt szerez, az a Hezbollahnak is jól jönne. Mint mi is megírtuk, az Irán támogatását bíró síita terrorszervezet korábban nem volt hajlandó közvetlen kapcsolatot kötni a „cionista ellenséggel”.
Bár Libanon nem vett részt az arab-izraeli háborúkban, jelentős palesztin menekült lakossága miatt mindig ellenséges volt a viszony a két ország között, sőt, közvetlen háborúkra is sor került. A libanoni polgárháború alatt az ország keresztény lakosságával barátságosabb volt a viszony, azonban mióta a keresztények kisebbségbe kerültek az államban, ez is megváltozott.
A rossz viszony 2006-ban háborúba torkollt, és a Hezbollah azóta is nyíltan készül egy Izrael elleni újabb háborúra.
A libanoni vezetésre az is hatással lehetett, hogy az augusztusi bejrúti robbanás óta a nemzetközi közösség árgus szemmel figyeli az országot és a Hezbollahot is. Ráadásul bejelentkezett Franciaország is mint lehetséges „segítő” hatalom, amely szigorú feltételek mellett gazdaságilag is segítheti a komoly problémákkal küszködő országot.
Efraim Inbar, a Jerusalem Institute for Strategy and Security szakértője szerint is a Hezbollah egyértelműen engedélyt adott az Izraellel való tárgyalásokhoz.
Azonban a két szakértő szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalások, valamint az olajállamokkal történő normalizáció végre elindít-e egy békefolyamatot Izrael és Libanon között.
Baker szerint a tárgyalások elvezethetnek egy-egy fontosabb kérdés megtárgyalásához, azonban a béke nagyban függ attól, hogy milyen kormánya lesz Libanonnak.
Benjamin Netanjahu pozitívan nyilatkozott a megbeszélésekről, a szakértők azonban óvatosan fogalmaznak.
„Itt a Közel-Keleten egy tárgyalás örökké tart. S azt sem szabad elfelejtenünk, hogy még akkor is ha megegyezünk, nincs biztosíték arra, hogy tiszteletben tartják a megegyezést” – jelentette ki Efraim Inbar.
