Ilham Aliyev azt mondta, hogy a Hegyi-Karabah hovatartozásáról szóló fegyveres konfliktust nem lehet megoldani Törökország bevonása nélkül.
Aliyev a Habertürk török hírtelevíziónak adott interjújában rámutatott, hogy Törökország „tulajdonképpen ott ül a tárgyalóasztalnál”, hiszen – mint emlékeztetett – ő maga is számos alkalommal beszélt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a kérdésről, valamint a török és az orosz külügyminiszter, továbbá a török és az orosz védelmi miniszter is egyeztetéseket folytat az ügyben.
Aliyev azt követően tette ezt a kijelentést, hogy Oroszország kezdeményezésére Azerbajdzsán és Örményország külügyminiszterei múlt szombaton Moszkvában humanitárius tűzszünet betartásáról állapodtak meg, amelyet azonban a felek többször is megsértettek.
Az azeri államfő a szerdai interjúban egyúttal arra figyelmeztette Jerevánt, hogy „ha meg akarja valósítani” az azeri földgáz- és kőolajvezetékek „kiiktatását célzó tervét”, Baku válasza „nagyon kemény lesz”. Aláhúzta: a földgázból európai országok is részesülnek, így ez a dolog Európa energiabiztonsága szempontjából kivételesen fontos.
Aliyev arról is beszélt, hogy török F-16-os harci repülőgépek a híresztelésekkel ellentétben nem vesznek részt az összecsapásokban, ahogy török vagy „idegen” harcosok sem.
Mint mondta: vannak török F-16-osok Azerbajdzsánban, amelyek a hadgyakorlat idején érkeztek, de a földön állnak. „Ezek hazugságok, rágalmak, amelyekre egyetlen bizonyítékot sem tudtak felmutatni” – nyomatékosította. Hozzátette: Azerbajdzsánnak „nincs szüksége ilyesmire, elég erős haderővel rendelkezik, hogy az efféle ügyeket egymaga elintézze”.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én lángoltak fel újból a harcok.
Törökországot és Azerbajdzsánt szoros etnikai, nyelvi, kulturális és történelmi szálak fűzik össze. Törökország 1991-ben, a Szovjetunió szétesése után elsőként ismerte el a független Azerbajdzsánt, és a két ország jelentős gazdasági kapcsolatokat épített ki. Törökország területén haladnak át az azerbajdzsáni kőolaj- és földgázszállítmányok, illetve a volt szovjet tagköztársaság jelentős beruházó Törökországban.
