Az első orosz atomerőmű városában nyílt zsinagóga

Először nyílt zsinagóga Obnyinszkban, Moszkva közelében, melyet 1945-ben azért hoztak létre, hogy otthont adjon a Szovjetunió és egyben a világ első atomerőműve dolgozóinak — számol be a Jewish Telegraphic Agency.

Az Oroszországi Zsidó Közösségek Szövetsége szerint mintegy 400 zsidó lakik a városban, köztük néhány moszkvai, akik a nyugodtabb élet reményében akartak kiköltözni a fővárosból. Az atomerőműnek sok zsidó alkalmazottja volt.

Berel Lazar orosz főrabbi részt vett a zsinagóga megnyitóján.

„Célunk nemcsak a kommunista rendszer által elpusztított zsinagógák helyreállítása, hanem még annál is többet kell felépíteni, mint korábban volt”

— mondta Lazar Obnyinszkben, a mintegy százezer lakosú városban, mely egykor a szovjet építészet mintavárosa volt.

Aron Golovcsiner obnyinszki rabbi a Jewish.ru-nak elmondta, hogy a zsinagóga a szombati istentiszteletek megtartásával indul, de a hétköznapi imákra is kiterjed majd a közösség igényeinek megfelelően.

A világ első atomerőművének épülete az oroszországi Obnyinszkban

Az Európai Bizottság egyébként a múlt héten bejelentette: finanszírozza a kelet-moldovai Raskov 18. századi nagy zsinagógájának helyreállítását.

Az épület romos állapotban van, teteje sincs már bár falainak domborművei még mindig jól kivehetők.

A kommunisták a harmincas években bezárták a zsinagógát, a rákövetkező évtizedben a nácik pedig megölték a legtöbb helyi zsidót.

A mintegy 40 ezer dolláros eurós finanszírozást a környékbeli lakosok online szavazása eredményezte, akiket az év elején arra kértek, hogy válasszanak 10 helyreállítási projekt közül.

A zsinagóga kapta a legtöbb szavazatot kicsit több mint 9000 támogatóval.

A moldovai Raskov város egykori zsinagógájának romja

A lengyel kormány közben szintén egy zsinagóga-helyreállítási projekt finanszírozásáról döntött Krzepice városában, amely Varsótól mintegy 150 kilométerre délnyugatra fekszik — jelentette a Gazeta Wyborcza.

A nácik Lengyelország megszállása alatt tönkretették a zsinagógát, mielőtt a város csaknem teljes zsidó lakosságát meggyilkolták volna.

A 200 éves épület állapota igen leromlott, és korábbi tulajdonosai halála után adták át azt az önkormányzatnak — írta az újság.

A Krzepice zsinagóga a helyi zsidó temető közelében van, amely a világ legnagyobb öntöttvas kopjagyűjteményével rendelkezik a Gazeta Wyborcza szerint.

Rendkívül meglepő egyébként, hogy a sírkövek ilyen jó állapotban maradtak meg, mivel másutt a nácik és a kommunista kormányok gyorsan elhordták a zsidó sírköveket – különösen azokat, melyek fémből készültek –, hogy azt építkezéseken, illetve ipari alapanyagként hasznosítsák.

Krzepice zsidó temetőjének különleges, fémből készült sírkövei

A lengyel kulturális minisztérium és Katowice környékének műemlékvédelmi hivatala mintegy 131 ezer dollárral járult hozzá az idén megkezdett helyreállítási projekthez. Krzepicének, ahol korábban több száz zsidó élt, ma már nincsenek zsidó lakosai.

Szeged elfelejtett sztárépítésze: Baumhorn Lipót épületeiről nyílt fotókiállítás

Ő tervezte a szegedi zsinagógát, mellette számos bérpalotát, középületet a Tisza-parti városban.